MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

44. ő. e. 1979. október 10. (2-156. o.) - 1. A központi bizottság 1970. február 18-19-i, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 5-21 - Szóbeli kiegészítés: 27-37

JŐ Desztics Gvuláné elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a Babócsai Határőr MG Termelőszövetkezet Cérnázó üzemének vezetője. Lassan 10 éve lesz annak, hogy a Központi Bizottság határozata megszületett, amely hivatva van szolgálni a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javitását. Egyértelmű annak megállapítása, hogy a határozat megjelenése óta eltelt idő eredményes volt e tekintetben is, komoly változások történtek. Fejlődött a nők közéleti aktivitása, és egyre többen vannak olyanok, akik nem-csak érdeklődnek, nemcsak külső szemlélői, hanem cselekvő résztvevői is a közügyeknek, igyekeznek környezetük gondjain, problémáin segiteni. A termelőszövetkezeti mozgalom kialakulása, illetve megszilárdítása döntően befolyásolta a közéletiség kibontakozását. A mozgalomban való részvétel, a közösben végzett munka elinditotta az emberek tudatának a változását. Ez a tudatváltozás területenként, is és koronként is más és más. A szemléletváltozást bizonyitja, hogy a rendezvények résztvevőinek legalább fele nő. De az, hogy az asszonyok elmennek pl. politikai vitakörre, este, amikor a férjük otthon van, igen nagy fejlődós. Nagy, mert elmernek menni, mert akarnak egyet lépni előre. Ezeknek a nőknek a szemléletükben óriási változás állott be. Esetenként úgy tűnik, hogy a nők fogékonyabbak - ezen a szinten - a változásokra, mint a környezetükben élő férfiak. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a falun élő nők közéleti tevékenységét nagyban befolyásolja, hogy alacsonyabb szociális ellátottságuk, alacsonyabb műveltségi szintjük és az a tény, hogy inkább a közép- és az idősebb korosztályhoz tartoznak. Ezeknél a nőknél a változást, a fejlődést másként kell értékelni, mint az iskolákból, egyetemekről kikerülő fiatalabb szakemberek esetében. Tőlük már mást vár a társadalom. A jelentós is tartalmazza, hogy Somogy megye termelőszövetkezeteiben 92o agrárszakember van, aki rendelkezik felső fokú vagy egyetemi végzettséggel. Ezek közül 105 nő. Vagyis 11,4 %. Ez nem sok, de többségük nagy lelkiismerettel, jól ellátja munkáját. Az a szemléletbeli változás, amely a nők általános helyzetének, munkájának a megítélésével a szövetkezetekben is bekövetkezett, pozitivan hatott a női szakemberek helyzetére. Egyre kevesebb azoknak a szövetkezeti vezetőknek a száma, akik előítéletekkel vannak a női szakemberekkel szemben. A tsz tagság többsége, ellentétben a korábbi évek tapasztalataival - ma már elfogadja őket. Dó kapcsolatokat tudnak kialakitani a tagsággal. Az alsó és középszinten, több nő került vezetői beosztásba, ahol munkavégzésüket általában pozitivan értékelik. Hogy felsőbb vezetői szinten milyen helytállásról tudnának bizonyságot tenni, azt nem lehet tudni, mert a 82 termelőszövetkezetben egyetlen egy elnök, de még elnökhelyettes sincs, aki nő lenne. A nők fokozottabb bevonását a vezetésbe a még meglévő és ható szemléleti okok mellett nagyban befolyásolja, hogy a nők egy része családi okokra, vagy egyéb leterheltségükre való hivatkozással nera is vál-