MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

44. ő. e. 1979. október 10. (2-156. o.) - 1. A központi bizottság 1970. február 18-19-i, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 5-21

a nők létszáma az oktatási, a szociális, az egészségügyi munkakörök ben és a közigazgatásban. Olyan munkaterületek ezek, ahol a nők sokat tehetnek es tesznek is a társadalmi közérzet javitásáért, a tá? sadalmi gondoskodás megvalósításáért, az emberi kapcsolatok fej les: téséért,a szocialista életmód kielakitásáért. Kedvező, hogy tovább emelkedett az értelmiségi nők létszáma is. A miiszaki értelmiség 14, az orvosok 33, az általános iskolai tanár; 74,7 százaléka nő. A nők döntő többsége példamutatóan helytáll a termelésben. Részt sei a megyében elért gazdasági eredményeknek és számarányuknál fog^ fontos szerepet töltenek be a meglévő gondok, hiányosságok megszün tetésében is. A termelésben elfoglalt helyüknek, szerepüknek megfe. lően részt vesznek a különböző munkamozgalmakban. A szocialista br: gádtagoknak több mint 30 százaléka nő és figyelemreméltó, hogy a termelőszövetkezetekben is nőtt a szocialista brigádban dolgozó nő! száma. Jó munkájuk, helytállásuk mind jobban kifejezésre jut erkölcsi elismerésükben is. 1978-ban a "Kiváló Dolgozó" kitüntetések közel 40 százalékát nők kapták. Kedvezőek a tapasztalatok a kormányk. tüntetéseknél is. Jelentős eredmények születtek az egyenlő munkáért egyenlő bér e, vének gyakorlati megvalósulásában. Jól segitették ezt a központi bérrendezések is. A központi és a helyi intézkedések ellenére azonban még vannak és keletkeznek bérfeszültségek. A férfiak és nők átlagbér-különbözősége főleg abból adódik, hogy a munka nehézsége és körülményei nem egyenlők; a munkában eltöltött idő és a képzettség nem azonos; és az egyes ágazatok bérszínvonala is eltér egymástól. A jó szándék és tenniakarás sem vezet mindig eredményre: egyes esetekben a magasabb százalékos béremelés sem csökkentette a már meglévő bérkülönbségeket. Az elmúlt kilenc év alatt megyénk üzemeiben meggyorsult a nehéz fizikai munka gépesitése, az egészségre ártalmas munkafolyamatok felszámolása, a gépi- és kézi munka kedvezőtlen arányainak megváltoztatása. A nők munkájának megkönnyítéséhez jelentősen hozzájárul a könnyűipar és általában az ipar rekonstrukciója, a mezőgazdaság gyors ütemű kemizálása, gépesitése, technológiai fejlődése. A háror műszakban dolgozó nők munkájának megkönnyítésére külön intézkedései történtek. Meghatározták a nők számára tiltott munkaköröket, ennek betartását a szakszervezeti szervek rendszeresen ellenőrzik. A megye sajátosságából adódóan az ipari üzemek többsége fiatsl /10-15 éves/, ezért már megfelelő szociális ellátottsággal'épült. Az üzemek döntő többsége nagy gondot forditott a dolgozók szociális ellátását biztositó berendezések fejlesztésére. /Modérnizálták a berendezéseket, korszerűsítették a felszereltségüket, a helyiségeket/ A munkatermekben a munkaközi szünetek és az étkezés kulturált eltöltésére étkezőhelyiségeket alakitottak ki. A mezőgazdaság ban a munkahelyre való szállitás megoldása, a szaktelepeken öltöző fürdő létesitése, az üzemi étkeztetés körének kiszélesítése segite te, de nem oldotta meg az itt dolgozó nők szociális ellátását, A mezőgazdasági munkát végző nők jelentős részének szociális ellátót sága lényegeben nem javult. Ennek oka a szabadban, változó terület ás hagyományos eszközökkel végzett munka. Szociális létesítmények épitésére itt általában nincs is lehetőség, illetve csak rendkivül gazdaságtalanul, drágán lenne megoldható.