MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979
44. ő. e. 1979. október 10. (2-156. o.) - 1. A központi bizottság 1970. február 18-19-i, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 5-21
4-" A lakóterlilet kommunális fejlesztése, a családot segítő szolgáltatások körének bővülése, a bevásárlás feltételeinek javulása jelentős mértékben hozzájárult a nők"második müszakjának"megkönnyitéséhez, szabadidejük növeléséhez. Különösen a fiatalabb családoknál járult ez hozzá a helyesebb családi munkamegosztáshoz. A családi munka könnyítését segitette elő a modernebb lakások felépítése is. Elsősorban a városokban és nagyközségekben javultak a bevásárlási feltételek, bővült az árukészlet, a mirelitt, a félkész- és készételek választéka. A Patyolat felvevőhelyeinek és szolgáltatásainak bővülése az egyik legnehezebb munka alól mentesítette a nőket. Somogy megyét az aprófalvas településszerkezet jellemzi. A társközségekben, kis falvakban, településeken lakó nők helyzete csak lassan változik. A szétaprózott települések gyorsütemű fejlesztése objektív okok miatt nem lehetséges, nem is célszerű. Itt elsősorban az alapellátást kell biztosítani. Nehezíti a helyzetet, hogy a kisközségekben élő nők többsége ez idősebb generációhoz tartozik, sok köztük a magáramaradt, idős és beteg. A falvakban lévő állami-, társadalmi ós tömegszervek, gazdasági egységek sokat tesznek helyzetük javításáért, gondozásuk megoldásáért. Az öregek napközi otthonában az ellátottak fele nő. Az összes foglalkoztatott nő mintegy 30 százaléka bejáró, eljáró dolgozó. Helyzetük a közlekedés feltételeinek javulása mellett is nehéz. Döntő többségük háztáji, házkörüli termeléssel is foglalkozik, így kevés idejük marad tanulásra, művelődésre, a közügyekbe való részvételre. A gyermekintézményi ellátottság javult. A gyermekekről való gondoskodás intézményes megoldása, az itt jelentkező feszültségek csökkentése a IV. és V. ötéves tervekben kiemelt helyet kapott. Az elért eredményekhez jelentősen hozzájárult a szocialista brigádok által kezdeményezett, a társadalmi szervek által támogatott összefogás, cselekvés. A tervező munkánkban azonban nem vettük kellően figyelembe a várható demográfiai változásokat, a különböző területek eltérő igényét és ellátottsági szintjét. A bölcsődéekoru gyermekek ellátása a gyermekgondozási segély és a bölcsődei férőhelyek igénybevételével megoldott. A bölcsődei férőhelyek száma közel 400-zal nőtt. Az ellátottság jelenleg 7,8 százalékos, alacsonyabb mint az országos átlag,és ez esek a legszükségesebb igényeket oldja meg. A gyermekgondozási segélyt igénybevevők száma 8.330* A GYES-en lévők közül egyre többen megtalálják a módját - bár a lehetőségeket figyelembe véve nem kielégítő mértékben -, hogy gyermekük nevelése mellett tanuljanak és a munkahellyel sem szakad meg a kapcsolatuk. A velük való foglalkozás és törődés, gondjaik, problémáik megoldása, a közéletbe való bevonásuk azonban még csak a kezdeténél tart. A jelenleginél jobban kell keresni azokat a módszereket, amelyekkel a gyermekgondozási szabadságon lévők szakmai, anyagi gondjai megoldhatók. Általános gyakorlattá kellene tenni, hogy már a gyermekgondozási szabadság előtt e párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők ismertessék a munkahelyi elvárásokat és azokat a lehetőségeket, amelyekkel biztositható szakmai,