MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1978
41. ő. e. 1978. november 15. (110-230. o.) - 2. A központi bizottság 1973. november 28-i, a káder- és személyzeti munka fejlesztéséről szóló határozatának végrehajtása. Jelentés: 150-160 - Szóbeli kiegészítés: 171-177
17 városnak olyan üzeme, ahol szinte minden vezetőt; a munkások közül neveltek ki. A munkások vezetővé válása nagymértékben attól függ, hogy az adott munkahely politikai és gazdasági vezetői mennyire tekintik elvi kérdésnek, és mennyire foglalkoznak vele. Maga az élet is azt bizonyítja, hogjr ahol erre nagy figyelmet forditanak, ott lehet főmérnököt és vezérigazgatót is képezni a gyári munkásból. Ahol nem ezt csinálják, mindig más gyárakból "lopkodják" össze a vezetőket, és néha alig lehet a kádervitákat lerendezni. Azért is ért egyet a határozati javaslat ilyen jellegű felvetésével, mert úgy itéli meg, hogy az egyes ügyek nem az objektív akadályokon buknak meg, hanem azon, hogy néha a vezető elvtársaink, és mi magunk is nem foglalkozunk súlyának megfelelően ezekkel a kérdésekkel. Pedig jelentős tartalékaink vannak. Világos, hogy máról-holnapra nem megy a dolog. Folyamatosan kell foglalkozni azokkal az elvtársakkal, akik a vezetői feladatra érettek. Ha nemcsak beiskolázunk valakit, hanem politikailag és ideológiailag is neveljük, nem fordul elő olyan helyzet, hogy az illető azért nem vállalja el a vezető beosztást, mert 300 forinttal kevesebb lesz a fizetése. A határozati javaslat nagyon jó alapot ad ahhoz, hogy a jövőben a párt- és a munkásosztály számára e nagyon fontos feladatot sokkal eredményesebben és hatékonyabban oldjuk meg. Arra van szükség, hogy a határozat szellemében fogjunk össze és mozgósítsuk mindazokat az erőket, akiknek ebben a munkában tenni kell valamit. Tanai Imre elvtárs összefoglalója; Kérem a pártbizottság tagjait, tekintsenek el a részletes öszszefoglalótól. A hozzászólásokban olyan dolog, amely vita tárgyát képezné, nem merült fel. Inkább az értelmezés szempontjából térek ki egy-két kérdésre. Mindenekelőtt megköszönöm az elvtársaknak azt az érdeklődést, amelyet a téma iránt tanusitottak. Sokoldalúan alátámasztották az Írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészitő megállapításait. Mindenki azt hangsúlyozta, hogy a határozati javaslatban megfogalmazottakkal teljes mértékben egyetért. A felszólaló elvtársak közül többen beszéltek a fokozatosság elvéről és példákkal is alátámasztották fontosságát. Egyetértek azzal^ hogy a nők vezető funkcióba allitását, a fizikai dolgozók vezetővé nevelését illetően gyors, látványos eredményeket nem tudunk elérni - ezt a szóbeli kiegészitőben is hangsúlyoztuk és az előterjesztésben is utaltunk rá. Messzemenően egyetértek Szerényi elvtárssal - más elvtársak is szóltak róla -, hogy nagyon SZÍVÓS, fokozatos, tudatos munkára van szükség az előrelépés érdekében. Legyen megfelelő számú kádertartalék, akikkel folyamatosan foglalkozunk. A legfontosabb dolog a tervszerűség, a tudatosság erősítése az utánpótlás nevelésében, a kádermunkában. Nagyon figyelemre méltó, amit Szabó elvtárs elmondott a fokozatos megbízatások rendszerével kapcsolatban. Ha kihagyunk egy lépcsőfokot, csak a gondjainkat növeljük, mert megsértünk, kudarcra ítélünk embereket, és a vezetés folyamatosságának is ártunk.