MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1974
31. ő. e. 1974. március 27. (15-122. o.) - 1. A káder- és személyzeti munka Somogy megyei helyzete a központi bizottság 1973. május 28-i határozata alapján. Jelentés: 17-35 - Javaslat: 36-53
Dr. lí a g y Lajos elvtárs; A jelentést és a feladattervet 3ónak és reálisnak tartja. Javasolja, hogy a jelentés a kádermunkában elért eredmények tudatosítására is törekedjen. Azért szükséges ez, hogy ne alakuljon ki vezetőellenes hangulat. Egyetért azzal a megállapítással, hogy sok^vezető a politikai iskolázottságot lebecsüli. Egy részüknek még középfokú politikai iskolai végzettsége sincs. Ezt súlyos hibának tartja. A felügyeletet ellátó szervek felelősségét is hangsúlyozza e helyzet kialakulásáért. Számot ad arról, hogy az Oktatási Igazgatóság hogyan járul hozzá a vezetők politikai képzettsége emeléséhez. Évente 1500-1800 fő vesz részt az általuk szervezett iskolákban,^ tanfolyamokon. Hibának tartja, hogy csökkent az ezeken résztvevő vezetők száma. Nem az iskolai keretek növelésére van szükség, hanem a hallgatók összetételének olyan megváltoztatását sürgeti, hogy azok vegyenek részt pártiskolán, továbbképzésen, akiknek arra szükségük van. Az Oktatási Igazgatóság emellett bőviteni igyekszik az iskolázási lehetőségeket is - a nagyobb járási székhelyeken kihelyezett szakosító tanfolyamok szervezését tervezi. Ezen túl speciális munkástanfolyamot szerveznek az Esti Egyetem keretén belül. Dr. S z o k o 1 a Károlyné elvtársnő : Számot ad arról, hogy a fonyódi járásban a káderek döntő többsége alkalmas funkciója betöltésére. A Központi Bizottság 19w. évi határozatának végrehajtásában jelentős eredményeket értek el; nőtt a vezetők iskolázottsága, fejlődött az üzemi demokrácia. A vezetők nagy része azonban nem foglalkozik utánpótlás nevelésével, igen kevesen foglalkoznak a fizikai dolgozók tudatos nevelésevei. Sok helyen az elsőszámú vezetők a kádermunkát a személyzeti vezetőre háritják. Hiba az is, hogy kevés helyen léptetnek elő helyetteseket. A minősitések szinvonala javult, de sokszor nem objektivek. Elsősorban a szakmai követelményekkel foglalkoznak, s nem elemzik a vezetők politikai munkáját, emberi magatartását. Nincs kidolgozva a minősitések rendszere sem - ez neheziti a követelmények konkrét megfogalmazását. A Balaton-part vonzó hatása a vezetők kiválasztását részben könnyiti, de nagyobb e vonzóhatás kedvezőtlen következménye. Sok alkalmatlan vezető kerül a nyáron a Balaton-partra, s a munkaerőhiány miatt kisebb-nagyobb vezetői funkciót biznak rájuk. A Balaton-parton sok vezető közmorált sértő módon él. Az ellenük való fellépést neheziti, hogy a jogszabályok erre lehetőséget adnak. Sokan nagy munka nélküli jövedelmekre tesznek szert, vagy egyéni szükségleteiket meghaladó lakásokat, villákat épitenek. Az ilyenek ellen kezdeményezni kell a szigorúbb fellépést. Az erkölcsi normák megkövetelése hátrányos helyzetbe hozná szerinte a párttagokat.