MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1974

33. ő. e. 1974. szeptember 11. (2-107. o.) - 1. Az üzemi demokrácia érvényesülésének Somogy megyei tapasztalatai és fejlesztésének feladatai. Jelentés: 4-23

r 7 A tisztségviselők egy része gyakran a testületeket megillető kérdésekben dönt, ugyanakkor a vezetők által eldöntött kérdéseket terjeszt a testületek elé. A gyáregységek egy részénél az üzemi, szakszervezeti szervek hatás- es jogköre kialakulatlan. Önállóságuk az indokoltnál kisebb. A műhelybizottságok és bizalmiak hatásköre rendezetlen. Az un. "három, illetve négyszögek" ténylegesen csak vállalati, legfeljebb üzemi szinten működnek. Műhelyekben gyakorlatilag nem funkcionálnak. A bizalmiak és művezetők között gyakran még formális kapcsolat sincs. Az üzemi demokrácia egyéb, nem szabályozott formái eltérő eredményt mutatnak. Az üzemekben azokat a formákat keresik, amelyek hasznosabbak, eredményesebbek, ahol biztositva van a munkások aktiv részvétele, a jó javaslatok felvetése. Figyelemre méltó kezdeményezés tapasztalható a Volán Vállalatnál. Itt üzemrészenként a legjobban dolgozó munkásokból 5-6 fős un. tanácsadó testületet hoznak létre. A testület havonta ülésezik, anol a vezetőkkel együtt megvitatják a gazdálkodással, üzem- és munkaszervezéssel, a munkahelyig légkörrel, a oblgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdéseket. A fórum véleményezési és javaslattevő joggal rendelkezik. Nagyatádon - a városi pártbizottság kezdeményezésére - a nagyobb vállalatok párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői - meghatározott ütemterv alapján - a gyári munkásokat un. családlátogatás keretében keresik fel otthonukban. Ugyancsak Nagyatádon városi szinten létrehozták a szocialista brigádvezetők fórumát. Nem mindegyik kezdeményezés jár azonban sikerrel. Például az ujitók tanácskozásában - bár rendszeresebbé váltak e fórumok - nem sikerült számottevő fejlődést elérni. A megyei tapasztalatok szerint az üzemi demokrácia egaes fórumai nem azonos ütemben fejlődtek, összességükben pozitiv hatást gyakoroltak a dolgozók tudati fejlődésére, a gazdasági hatékonyság alakulására. Csökkent - bár még mindig jelentős a nem közösségi jellegű kérdések aránya a tanácskozásokon. Csaknem mindenütt szóvá tették, hogy a különböző fórumok között gyakori az átfedés, sok a formális elem, a párhuzamosság. /Ezt a formalizmus egyik fő okozójának minősitik./ Sürgős feladatnak tartják a dolgozók a fórumok belső koordinációjának megteremtését, az elvek és a módszerek tisztázását. Több helyen az üzemi demokrácia intézmény-rendszerét széttagoltan szemlélik. Nem veszik figyelembe, hogy mind a közvetlen, mind a közvetett fórumok egy egységes rendszer részei.