MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. szeptember 28. (124-220. o.) - 1. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának helyzete a központi bizottság 1972. november 11-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 126-163 - Szóbeli kiegészítés: 164-165

21 Dr Szerényi János elvtárs: Maga a jelentés is külön fejezetet szentel a szocialista demokrácia fejlesztésének, megállapítván, hogy a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése lényeges feltétele annak, hogy a szocialista demokratizmus egész rendszere tovább fejlődjön megyénkben, A közelmúltban lefolytatott széles körű vizsgálat tapasztalatai alapján megállapitja, a munkahelyi demokráciával kapcsolatban vannak felfogásbeli problémák. A vezetők a munkahelyi demokráciát általában a dolgozók széles körű mozgósítása eszközének tartják. Abban a kérdésben azonban, hog^y a munkahelyi demokrácia az üzemben tulajdonképpen a munkásosztály vezető szerepének mindennapi gyakorlati érvényesülése, tehát alapvetően hatalmi-politikai kérdés, nagyon eltérő véleményekkel is találkoztak. A régi gyakorlat az volt, az a felfogás uralkodott, hogy a szakszervezeti szervek gondozásában történik a termelési tanácskozás szervezése és lebonyolítása. Véleménye szerint a szakszervezeti szerveknek a továbbiakban is rendkivül fontos feladatuk a dolgozóknak ide való mozgósitása, de a termelési tanácskozások hatékonyabbá tétele érdekében még nem tudtak az állami, vállalati irányitó szervekkel megfelelő együttműködést kialakitani. Megyénkben egy-egy termelési tanácskozási ciklusban mintegy 60 ezer ember vesz részt és az évenként 2-3 alkalommal ismétlődik. Ez azt követeli, hogy a jövőben sokkal jobban kell előkészíteni ezeket a tanácskozásokat. A munkahelyi demokrácia egész rendszerébe beilleszkedő tájékoztatás, tájékozódás megjavítására a munkahelyeken mind a gazdasági, mind a társadalmi szervek részéről nagyon sokat tettek az utóbbi időben. Nagyon fontos, hogy a dolgozók kellő tájékozottsággal rendelkezzenek, s az is, hogy a dolgozók törekvéseiről, véleményéről, kívánságairól a vezetés kellőképpen tudomást szerezzen. Nem egy helyen.azonban egyenlőségjelet tesznek a tájékoztatási rendszer és a munkahelyi demokrácia, az üzemi demokrácia közé. Ha működik az információs rendszer ebből arra következtetnek, hogy ezzel már meg is valósult az üzemi demokrácia. Sokszor elsikkad annak a lényege, hogy a dolgozókat be kell vonni a tényleges döntések kialakításába. Ennek a célját szolgálja az információ. Enélkül nem tudnak a dolgozók érdemben részt venni a döntésben. Amikor megvizsgálták az üzemekben, hogy a dolgozók milyen mértékű tájékoaattsággal rendelkeznek a vállalatról, a saját műhelyükről, akkor amellett, hogy nagyon differenciált képet kaptak, azt is megállapíthatták, hogy a dolgozók által szerzett ismeretek és a vállalati vezetés, vállalati 4&