MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. február 19. (66-113. o.) - 2. Az 1971. évi országgyűlési képviselő-választások politikai és szervezeti előkészítése.. Szóbeli kiegészítés: 90-98

33" -9T­J^r Tisztelt pártbizottság! A választásokkal kapcsolatos kádermunka fő elveit a Politikai Bízottság határozatában körvonalazta. A vá­lasztási káderpolitikai elveknek szerezzünk érvényt minden szin­ten, amikor a jelölteket kiválogatjuk, amikor a testületi szervek létrehozásán munkálkodunk/ 1 Somogy megyében 12 országgyűlési képviselőt, 3774 községi és városi tanácstagot kell választani. Közvetett választással 77 megyei tanácstag lesz választva. Körültekintő munkát igé­nyel a választások lebonyolítását végző tisztségviselők kiválo­gatása, A Politikai Bizottság megszabta azokat a követelmé­nyeket, amelyeket a választott testületek összetételénél, az ará­nyok kialakításánál szem előtt kell tartani. Az egyik ilyen kö­vetelmény a választott szerveken belül a párttagok és pártorv­kivüliek arányának jelenlegi fenntartása. Társadalompolitikai igény, hogy a mai arányok maradjanak meg a jövőben is. Ez azt jelenti például, hogy az országgyűlési képviselők 25-3o száza­léka, a megyei tanácstagoknak egyharmada, a községi és vá­rosi tanácstagoknak mintegy 6o százaléka pártonkívüli legyen. Természetesen ezen kívül egyéb arányokról sem szabad meg­feledkezni. Biztosítani kell, hogy a fiatalok, a nők, a termelő munkában részt vevők kellő számban kerüljenek be a tanácsok­ba, az országgyűlésbe. Amikor az arányok helyes kialakításáról beszélünk, akkor azt nem taktikai okokból, s még kevésbé a statisztika kedvéért tesszük. Ez a párt szövetségi politikájából fakad, a szocia­lista demokrácia további fejlesztésének igen fontos feltétele," 1 Hangsúlyozni kell azonban a fogalmak helyes értelmezését. Mindenképpen biztosítani kell a pártonkivüliek arányát, de nem akárhogyan, olyan pártonkivüliekre essen a választás, akik az mellett, hogy egyetértenek a párt alapvető politikai célkitűzé­seivel, köztiszteletben álló, tekintélyes emberek legyenek, fon­tos követelmény a közéleti jártasság, illetve alkalmasság. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az arányok betartása rendkívül fontos, de ezt helyesen kell értelmezni, úgy kell dolgoznunk, hogy a statisztika mögött tartalmas káderpolitikai munka legyen. Tisztelt pártbizottság! Szervezés-politikai feladataink közül ki­emelkedő jelentőséggel birnak a jelölőgyülések. Az új válasz­tójogi törvényünk lényeges eleme, hogy a képviselők és ta­nácstagok kiválasztásában az eddigieknél is nagyobb lehető­séget biztosit a választópolgároknak. Ennek érdekében a tör-* vény az állampolgárok gyűléseire bizza a jelölést és jogilag garantálja a több jelölt indítását, amennyiben arra megalapo­zott társadalmi igény mutatkozik. Ezt a célt szolgálja az a módosítás is, hogy a jelöltek egyenlő feltételekkel indulhatnak a választósokon, nemcsak a szavazatok leadása során, hanem a választási agitáció lehetőségeit tekintve is. Választási rendszerünk demokratizmusának szélesítése minde­nekelőtt a jelölés rendszerének továbbfejlesztésével valósitható meg. Országosan is, de megyénkben is az 1967-es válasz­tások egyik fontos tapasztalata az volt, hogy a jelölőgyülés - a szavazás mellett - a választási eljárás legfontosabb po­litikai és jogi aktusává vált, A régi választójogi törvényünk

Next

/
Thumbnails
Contents