MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. február 19. (66-113. o.) - 2. Az 1971. évi országgyűlési képviselő-választások politikai és szervezeti előkészítése.. Szóbeli kiegészítés: 90-98

a jelölogyüléseknek az ajánlás jogát biztosította, amig a tu­lajdonképpeni jelölés előzetes jogával a népfront bizottságokat ruházta fel. Jelenleg a népfront illetékes területi szerve mel­lett társadalmi szerv, üzemi, területi, vagy munkahelyi kollek­tíva, továbbá valamennyi állampolgár is élhet javaslattételi jo­gával, A jelölési rendszer ilyen rendszerű módosítása nem érinti a választások népfront jellegét. A választások népfront jellege a választásnál megmarad, A népfront tevékenysége köz­jogi, politikai, tömegmozgósitó és tömegnevelési feladatokat tar­talmaz. A választások alkalmával a jelölt - akár a népfront jelöltjeként indul, akár nem, országgyűlési képviselő jelölt vagy tanácstag jelölt - tehát minden jelöltre vonatkozik, hogy a nép­front programjával indulhat, A jelölésnek ez a rendje továbbra is biztosítja a párt vezető szerepének érvényesülését. A párt szervei és szervezetei politikai eszközökkel a választási ét­járás egész folyamatában, annak bármely szakaszában harcol­hatnak az alkalmasnak tartott jelöltek mellett, vagy állást fog­lalhatnak az alkalmatlannak itélt jelölt megválasztása ellen," A párt állásfoglalásával, a dolgozókra gyakorolt befolyásával meg tudja akadályozni, hogy erkölcsi, vagy egyéb okokból nem megfelelő személyek jelölésre, illetve megválasztásra kerüljenek. Az mindenesetre igaz, hogy a pártszervek és pártszervezetek részéről még megalapozottabb munkára lesz szükség. Igen fon­tos tehát, hogy minden szinten nagy gondot fordítsanak a je­lölőgyülésekre, A jelölőgyüléseken az emberek nemcsak a je­lölt személyéről, a párt, a kormány politikájáról is véleményt mondanak. Ez természetes is. A jelölőgyülések legyenek köz­életünk jelentős eseményei, ahol a lakosság széleskörű esz­mecserét folytathat a pártunk politikájáról, megyénk fejlődésé­ről, a választói körzet, vagy a község problémáiról. Választási rendszerünk demokratizmusát növeli, ha szélesebb körben válik lehetővé két vagy több jelölt indítása. Ismert, hogy a korábbi választójogi törvény Is lehetőséget biztosított kettő, vagy több személy jelölésére. Ennek ellenére az 1967­es választás során országosan, de megyénkben is viszonylag kevés választókerületben indult több jelölt. Megyénkben össze­sen 24 tanácstagi választókörzetben indult két-két jelölt. A Központi Bizottság kívánatosnak tartja, hogy több választóke­rületben induljon két vagy több jelölt," A két, vagy több je­lölt jelölésére minden esetben lehetőséget kell biztosítani, ami­kor arra társadalmi igény mutatkozik, ha az érdekelt lakosság számottevő része ezt igényli. Sőt nemcsak lehetőséget kell ehhez biztosítani, hanem kezdeményezni és bátorítani is kell erre^ A többes jelölés rendszerének adminisztratív eszközök­kel való kiszélesítése azonban hiba volna, mint ahogy hiba lenne nem lehetővé tenni a többi jelölt indulását. Tudott, ha a jelölt a jelölőgy ülésen résztvevő választópolgárok szavaza­tának egyharmadát megkapja, jelöltként indítani kell. Különösen fontos, hogy a párttagok értelmezzék helyesen a két vagy több jelölt indításával kapcsolatos kérdéseket. Az érdekelt pártszervezeteknek, a kommunistáknak minden esetben ki kell alakítani az álláspontjukat és azt korrektül képvisel­jék. A kommunisták feladata a közhangulat befolyásolása olyan irányba, hogy ne tekintsék bukott embernek azt, aki többes jelöltként indult egy körzetben és nem került megválasztásra.

Next

/
Thumbnails
Contents