MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

\6% >-^ 17 a területi szövetség, a tanács és a többi érdekelt szervek folytassák és válogassák ki azt a néhány kérdést,^ amelyben az országos szerveknek javasolják a módositó határozat meghozatalát. Balogh András elvtárs: Az előterjesztés foglalkozik az egyesült gazdaságok eszköz és tőke ellátottságával. Kétségkivül eszközök és tőke nélkül nem lehet gazdálkodni, azonban az eszköz, a tőke nem oldja meg a feladatokat, ha az eszközzel és a tőkével nem tudunk megfelelően gazdálkodni. Az egyesüléskor mi is szegények voltunk. Azonban az egyesült gazdaságban mégsem az eszköz és a tőke ellátottság okozott legnagyobb gondot, hanem a gazdálkodás, a termelés egyik legfontosabbja, az ember. Hisz három faluból alakult a tsz-ünk, s mindenegyes községnek mások a szokásai, és ezeket kellett egy egységbe olvasztani, a különböző szemléleteket kellett megváltoztatni a közös^szolgálatában. Az egyesülésnél a centralizáció, a szakosodás megteremtése volt a fő célkitűzés. Azonban a tsz tagjait nem mindig ez vezérli, mert mindenegyes község lokálpatrióta, s ez különösen nálunk, Nemesdéd vonatkozásában döntően éreztette hatását az egyesülés során. Az üzem szervezésének megfelelően a disznókat elvittük Nemesdédről Vesére. Vesén évek hosszú során 3>60 kg abrakból csináltunk 1 kg húst, amig Nemesdéden 7,60 kg-ból. A tagok ezt nem nézték, hanem csak azt mondták, elvitték a disznóinkat. Azt már nem nézték, hogy a célnak megfelelően a szarvasmarhákat pedig elvittük Nemesdédre. Nagyon nehéz feladata a vezetésnek,hogy megtalálja a tagokhoz vezető utat, erre bizonyos idő kell. A mi gyakorlatunk az volt, hogy időközönként, elég sürün - a tsz vezetőségen túl-meghívtuk a falu mindenegyes társadalmi rétegének vezetőit, és tájékoztattuk őket a közös gazdaság elképzeléseiről, céljairól. Azonban mégis fél év telt el és már majdnem belefáradtunk és feladtuk a csatározást, reményt, hogy nem megy az egyesülés, mert hiszen azért más gondjaink is voltak, még az embereken túl is. Olyan elhatározásra jutottunk, hogy mindenkit, aki a filuban számottevő, legyen az tsz tag vagy nem, meghivtuk 03 az egész gazdaságot bemutattuk, hogy nézzék meg, mi van a gazdaságban. Lehet, hogy szerintem ez változtattta meg az emberek véleményét. A tanitók véleményét, a tanács véleményéz és bátran mondhatom most már, hogy a három községben ilyen téren egység uralkodik, és a tanítóink aggodalommal és féltő szeretettel őrködnek a közös gazdaság fölött, és ez az egység az alapja annak, hogy az 1970-es nehéz gazdasági esztendőt is megfelelően végig tudtuk vinni. Terveinket annak dacára is teljesiteni tudtuk,hogy alacsony növénytermesztési atlagaink voltak, amely miatt több mint 5 millió forint esett ki. De a tagságnak a közösbe vetett hite, a tagság szorgalma, a tsz iránt érzett féltő szeretete volt^az alapja annak, hogy az 1970-es gazdasági évet is megfelelően be tudtuk fejezni. A beszámoló foglalkozik a fogadónapokkal, a veaetőségi ülések községenként! megtartásával. Ez mind jó forma, azonban ezt nem lehet lekopirozni,