MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

[Qi l&r A. 18 és ezt nem szabad beskatulyázni. Mindenegyes gazdasági vezetés maga döntse el azt, hogy milyen formában kivánja^kapcsolatait tartani a tagsággal. A magam részéről a beszámolót, mint paraszt ember nagy örömmel fogadtam. A jelentés meghatározza, hogy a párt és a tanács vezetői mélyrehatóan foglalkozzanak és segitsék a közös gazdaságokat, az egyesült gazdaságokat. Erre nagy szükség is van. Azonban ne úgy segitsék, hogy konkrétan beavatkoznak egy-egy feladatkörbe, hanem adjanak szempontokat, többféle szempontot, és ^adjanak perspektívákat és minden gazdaság a maga vonatkozásában válassza ki ezekből azt, ami neki a legjobb. Kivánjuk a segítséget, mert emberek vagyunk, és mint Losonczi Miska barátom mondta, el is,fáradunk, elcsüggedünk, van amikor formán kívül vagyunk. Es kérjük a párt és tanács vezetőit, hogy segitsék visszaadni a formánkat, hogy tovább tudjunk dolgozni. Még arra kérem a párt és tanács vezetőit, hogy igaz, őszinte baráti közelséggel és szóval acélozzák szorgalmunkat, akaraterőnket, kitartásunkat. T a k á c s Árpád elvtárs: Tiz-tizenkét év távlatából megállapíthatjuk, hogy a tsz-mozgalom elérte igazi célját. A nagyüzemi gazdálkodás előnyét ma már mindenki elismeri. Megteremtődtek a feltételei annak, hogy a mezőgazdaság tudományos vívmányai a gyakorlatban valósuljanak meg. A tsz parasztság ma már saját sorsán keresztül látja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, és azt, hogy ez a számára megélhetést és biztonságot teremtett. A szocialista nagyüzemek létrehozása nagymértékben megváltoztatta a falvak gazdasági és politikai arculatát. Az 500-1500 holdas tsz-ek ma már képtelenek a fejlődéssel lépést tartani. Nincs lehetőségük különböző növényféleségek komplex gépesítésére. Továbbá egyes ágazatok iparszerü termelésének megvalósítására és fejlesztésére. Ezen okokból kiindulva vetődött fel 1969. tavaszán az ordacsehi Március 15 tsz és a fonyódi Magyar Tenger tsz egyesülésének gondolata. A két üzem egyesülésének feltételei kedvezőek voltak. A két község területileg határos, azonosak a talajviszonyok, a tagság jövedelemszintje is azonos volt. Mindkét tsz pártszervezete, vezetőségének határozata támogatta, kiállt az egyesülés mellett, igy az aggályoskodókat meg tudtuk győzni. Az egyesülés fordulópontot jelentett mindkét tsz életében. Mindkét tsz külön egységet alkotott, mások voltak a helyileg kialakult szokások, vezetési, gazdálkodási módszerek. Eredményeink azt mutatják,hogy az egyesült tsz kiállta a próbát, A megválasztott csúcsvezetőség, a tsz vezetőség kezdettől fogva arra törekedett,hogy olyan légkört teremtsen, hogy mindenki nyugodtan dolgozzon és munkájában a maximálisát nyújtsa. A beindulás előtt egyik alapkövetelmény az volt, hogy a közös tervet mihamarább elkészítsük, hogy ezen keresztül lássa a tagság és a vezetőség, hogy az egyesült gazdaság milyen termelési eredményeket képes elérni. Mindkét tsz őrizkedett attól, hogy a zárszámadáskor elvtelen kiosztásokat végezzen. így beinduláskor