MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

14 - ____ lenti, hogy államosítani kell a szövetkezeteket. Ezt az utat ne járjuk, mert erre nincs szükség. Hanem maradjunk meg a-^ mellett: az állam igyekezzen jó lehetőségeket biztositani és az állam minden szerve, a társadalmi szervek mindegyike és nem utolsó sorban a párt, hasson a maga eszközeivel, hogy a lehetőségeket mindenütt felismerjék és jól oldják meg. Elméletileg azt hiszem helyes a tsz-törvénynek az az állásfoglalása, hogy 11 ember már alakithat termelőszövetkezetet. Tehát 50-100 holdas területtel is működhet tsz a törvény szelleme szerint. Ugyanakkor van 30-20 ezer hektáros szövetkezet is az országban. A kettő között óriási differencia van. Kérdés, a kicsik legyenek vagy a nagyok? A kis terjedelmű 1500 holdas - szövetkezetek között van olyan is, amely minden téren példásan működik, s van olyan 20 ezer holdas szövetkezet, amelyik annyi gondot okoz az államnak, hogy nem győzi évente betömni a réseket. Aztán van olyan 20 ezer holdas, amelyik ugyanolyan erős, mint az 1500 holdas. Tehát nem arról van itt szó, hogy vagy kicsi, vagy nagy, vagy valami normát lehet adni, hogy hány holdas a jó szövetkezet. Mi arra a következtetésre jutottunk, hogy az a jó üzemi méret, amelyikben már a jelenlegi viszonyaink között a korszerű fajtákat lehet termelni, tenyészteni és a korszerű eljárásokat meg lehet honosítani. Ehhez az igényhez túl nagy méretek egymagában nem szükségesek. Viszont a világon vannak olyan megoldások, amelyek csak túl nagy méretekben valósithatók meg. Például vannak 8 ezer, 10 ezer, húsz ezer, vagy 40 ezer darabot tenyésztő baromfitelepeink. Ha pénze lenne a Magyar Népköztársaságnak, akkor azt hiszem, hogy sokkal több ilyen nagy modern telepet kellene nekünk megálmodni és megvalósítani. Mivel azonban annyi pénzünk van, amennyi van, kompromiszszumot kellett kötni, hogy épüljön annyi, amennyire erőnk van, és ahol még nem tudunk épiteni, ott addig, amig valahogyan eljutunk odáig, addig a meglévő lehetőségeket nem szabad kikapcsolni a termelésből. Tehát egyidejűleg egymás mellett,egy járáson belül elképzelhető modern, gigantikus méretű, modern telep tulajdonképpen részes müveléssel botladozó, kezdeti stádiumban lévő szövetkezettel. Ebből azt a következtetést vontuk le: nem lehet általános direktívaként kimondani, hogy nagy szövetkezet, nagy jövő. Van olyan része az országnak, ahol ez volt az akció kezdetének a jelszava a megyei lapban: nagy szövetkezetek, nagy lehetőségek. Ez nem lehet általánosan kötelező irányelv. Ugy néz ki, hogy elkerülhetetlen, és az ország egyes vidékein már jobb lenne, ha előbbre lennének az egyesülések. Egyszerűen túl kicsik a méretek, túl rossz a föld, nem tudják jól megoldani a gazdaság működtetését. Tehát abból származnak a gondok és terhek a népgazdaság egészére, hogy túl kicsik az egységek. Helyenként pedig kezd abból származni,^ hogy túl nagy. Egy bizonyos nagyságrenden belül nagy beruházások válnak szükségessé. A jelentés is jelzi azt, hogy több^beruházás kellene, de nem megy, nincs elegendő erőnk hozzá. A vitában nagyon élesen felszinre jött, hogy másképp néz ki a vezetési rendszere egy kis szövetkezetnek, ahol mindenki ismeri egymást, együtt lakik, mint egy 4 községre kiterjedő nagy