MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

,Li_^ - 'l 'C^J 15 szövetkezetnek. Ahol nem sikerült a vezetést megoldani, hiába jó a föld, bajok vannak, és mindez előbb utóbb pénzt igényel. Helyenként a szövetkezet tagjai és vezetői azt mondják, hogy az állam miért szól bele mindenbe. A bank nem ad hitelt, a hatóság megtiltja, hogy valamit csináljanak, mondják gyakran. Szerintük az állam zavarja a demokratizmust. Nagyon világosan kell látni, hogy ebben semmi változás nem lesz, a lehetőségeket az állami szervek fogják meghatározni a jövőben is. A demokrácia az állami szervek által a törvényeknek megfelelően megszabott korlátok között lehetséges. Esetenként a pártszervezetek sem ismerik a korlátait a demokráciának, és olyasmit próbálnak eldöntetni a gazdasági vezetéssel, amit egyébként az állami szervek nem engedtek meg. Ebben az összefüggésben az anyaggal kapcsolatban én azt hiszem, hogy meg kell erősiteni: az állam rendeletei azok irányadók, aki megsérti, annak számolni kell azzal, hogy ilyen vagy olyan következménye lesz. Egy másik vitapont is van ebből kiindulva, az, hogy a pártszervezet miért szól bele a szövetkezeti életbe, miért sérti meg a demokráciát, vagy a tanács miért szól bele, mert ezzel megsérti a demokráciát. Egyértelműen meg kell mondani, hogy a pártszervezetnek joga van bármit javasolni, sőt kötelessége, hogy javasoljon. A tanácsnak? Nem Joga, hanem kötelessége a szakigazgatási előirások betartását ellenőrizni. En csak egyetlen egy példára utalnék a felszólalásokkal kapcsolatban. Sasi elvtárs fölvetette, hogy a főkönyvelő dolog nincs megoldva. Sajnos, ha a szakigazgatási szerveink mindegyike itt a pénzügyi szakigazgatási szervről van szó - ellátta volna feladatát, akkor nem egy országos pártvizsgálattal kellett volna megállapítani, hogy főkönyvelő képzés 25 éve nem folyt az országban. Illetve helyesbitek: a tervutasításos időszak számviteli feladataira kiképeztük az embereket, pedig akkor egyszerűbbek voltak a feladatok. Az új gazdaságirányítási rendszerben megnövekedtek a közgazdasági adatok iránti Ígérjek, ehhez nem elegendő a korábbi képzettség. És ha jól megnézzük majd a többi szakigazgatási szerveket - munkaügyi vonatkozásban vagy a társadalombiztositás vonatkozásában -,hogy az állami akarat a szövetkezetben egyértelműen értelmeztessék, kiderül: el vagyunk maradva. Amikor beleavatkozunk a szövetkezetek életébe - nem a demokráciájába -, az nem szövetkezet ellenes akció, hanem a szövetkezet szocialista vonásainak erősitését segitő állami akció. Persze, ha helyesen csináljuk. Azt a következtetést lehetne csupán levonni, hogy mindenki javasolhat, de a szövetkezetben csak a tagság dönthet. Itt van probléma a szövetkezeti mozgalmunkban. A tagság vagy nem érdek lődik, vagy amikor olyasmit akarunk megvalósitani, ami a tagoknak nem nagyon tetszik, akkor á jó öreg választási manővereket vesszük elő. Helytelen. A végén kiderül, hogy ahol manőverrel értünk el valamit, két hónap múlva bonyolultabb formában újra az asialra kerül. Szerintem az anyag nagyon jól tükrözi, csak kicsit finoman, hogy ki milyen feladatot kapott ebben az üzemi méret alakitásban. Nyilvánvaló, hogy volt politikai állásfoglalás, amiből származtak feladatok a tanácsra,