MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. március 2. (76-133. o.) - 1. A pártszervezetek tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkájának tapasztalatai a IX. kongresszus határozatai tükrében. Jelentés: 78-94 - Szóbeli kiegészítés: 95-101

3 pitásokat is figyelembe venni. Nagy segítség volt számomra és a végre­hajtó bizottság számára a propaganda- és művelődési osztály részéről nyújtott sokoldalú támogatás, A jelentés viszonylag szűkített keretek kö­zött elemzi a párt kulturális politikáját, az alapszervezetek művelődéspo­litikai tevékenységét, mind a cimben szereplő másik két területet. Ennek oka részben az, hogy az alapszervezetek ezen tevékenysége a legke­vésbé kiforrott, másrészt azt is említhetjük, hogy a párt vezető szerepé­nek biztosítása a kulturális életben sajátos módon, közvetetten valósul meg, és a vezető szerep biztosításának módszerei nem kellően kidolgo­zottak. Példaként említeném, hogy a pártmunkások kézikönyve meg sem emüti az alapszervezetek népmüveléssel kapcsolatos feladatait, A jövő­ben több segítséget kell adni pártszervezeteinknek a művelődéspolitikai irányelvek alkotó jellegű megvalósításához. A jelentéssel kapcsolatban elnézést kell kérni egy formai hibáért. Té­vedésből nem a vb nevében, hanem aláírásommal ment ki a jelentés, bár a végrehajtó bizottság január 14-i ülésén a jelentést megvitatta és jóváhagyta. Helyesen a végrehajtó bizottság aláírásának kellett volna odakerülni, A jelentésről még annyit, hogy eredetileg az előző pártbizottsági ülés elé került volna, de az akkori első napirend terjedelme, fontossága ön­magában is kimerítette az optimális, aktív tárgyalási időt, jobbnak láttuk e napirendet későbbi ülésünkre halasztani. Kedves elvtársak! A vizsgálódás során és a munka folyamatában szer­zett tapasztalatok egyöntetűen bizonyítják, hogy a napról-napra végzett tömegpolltikai munka, a tömegek politikai, ideológiai orientálódása nélkü­lözhetetlen, hasznos része a politikai vezetésnek. A tömegpolitikai mun­kában nagyon jelentős helyet foglal el az agitáció. Ennekcélja és fela­data, hogy megmutassa az embereknek az objektív valóságot, az érde­keikkel legjobban összhangban lévő megoldásukat, azokat a választá­si lehetőségeket, amelyek egyaránt szolgálják az egyén és társadalom érdekeit, a valóság átalakitásáraé- és annak formálása érdekében tet­tekre serkentsen, ráébressze az embereket arra, hogy nem idegen erők eszközei és játékszerei, A napról napra végzett tömegfelvilágositó munka, a tömegek orientálása tehát nem valami szükséges rossz, egy idejétmúlta energiapocsékolás, hanem a politikai vezetés szerves alkotó része. Bebizonyosodott továb­bá - mint a jelentés is utal rá -, hogy a tömegpolitika, az ideológiai és kulturális munkában való előrelépés, de egyes területeken sem kielégí­tő a fejlődés. Vizsgálódásaink során nagyon fontos következtetésként vontuk le, hogy mindenekelőtt a helyi kérdésekről, a helyi problémákról kell a jövőben elemzőbben, részletesebben és céltudatosabban beszélni az emberekkel. Felvilágosító munkánk gyakorta általános, nem eléggé konkrét és ezért nem elég hatékony. Sok elvtársunk elegendőnek érzi, hogy a párttagság a dolgozók egy széleskörű és egyre frisebb infor­mációhoz jutnak a televízió, a rádió, az országos és megyei lapok se­gítségével. De meg kell szívlelni, hogy nem szabad csak az országos tömegkommunikációra építeni, mert az élő szóval folytatott, közvetlen agitáció nélkülözhetetlen. Néhány vonatkozásban az eredmények ellenére is el kell ismerni, hogy egyoldalú a felvilágosító munka. Ha gazdaságpolitikai agitációnkat és propagandánkat elemezzük, a jelentésben kifejtetteken túl a következő gyengeségeinkre szeretném felhívni a figyelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents