MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. március 2. (76-133. o.) - 1. A pártszervezetek tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkájának tapasztalatai a IX. kongresszus határozatai tükrében. Jelentés: 78-94

tsz-közgyűléseken való aktiv részvételre, bátorítja őket a'konstruktív vélemény-nyilvánitásra, jalési tanácskozásokon, vaslattételre. A propaganda és agitáció rávilágít arra, hogy a tanácskozásokon való részvétel nemcsak jog kérdése, hanem kötelesség is. A kettő szervesen összefügg, és aki e vonatkozásban nem teljesiti kötelességét, az lényegében jogával sem él. Az ebben a szellemben kifejtett felvilágositó munkának is része van abban, hogy nőtt a dolgozók aktivitása a tanácskozásokon, s újabb lépéssel haladt előre a kollektiv tulajdonosi szemlélet fejlődése

3 nőtt a felelősségvállalás az ipari üzemekben csakúgy, mini a tsz-ekben. Nem mondhatjuk azonban,hogy e vonatkozásban nincsenek már problémák. Néhol a vezetők gátolják az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia fejlődését, sok helyen elég jelentős azoknak a dolgozóknak a száma, akik passzivak a termelési tanácskozásokon, egyesek pedig továbbra is távolmaradnak e tanácskozásokról. Néhány vezető még mindig nem veszi kellően figyelembe a dolgozók javaslatait a munka, a termelékenység megjavitására, s az visszafogja a további javaslattevő aktivitást. A pártszervezetek többsége bátran szembeszáll ezekkel a megnyilvánulásokkal. Ennek tulajdonitható a kiskirályoskodó gazdasági vezetők félreállitása. Az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésével egyetemben sokat tettek pártszervezeteink a közéleti demokratizmus, a népképviseleti szervek és a közvetlen demokratikus szervek munkájának megjavítása érdekében is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy mind egységesebb, pozitivabb a munkás-paraszt szövetség értelmezése falun és városon egyaránt. Ez kedvezően hat a szövetség alakuláséra és a szocialista nemzeti egység erősödésére is. A pártszervezetek nevelő munkájának hatására fokozódott a közéleti tevékenység, nőtt az öntevékeny emberek száma. Ennek ellenére számos nehézség merül fel a munkás-paraszt szövetség megítélésével kapcsolatosan, bár két évvel ezelőtt sokkal problematikusabb volt a helyzet. Akkor - főleg a kaposvári munkásság körében - elég erős parasztellenesség lett úrrá, mert azt hitték, hogy az új mechanizmusban a parasztság méltánytalanul előnyös helyzetbe jut á munkásság rovására. Az alapszervezetek felvilágosító munkája, a valóság bizonyító erejére építve nagyrészt leküzdötte ezt a tévhite- Ma már egyre ritkábbak az ilyen szélsőséges megnyilvánulások. Munkások és alkalmazottak részéről elvétve ma is elhangzik a parasztságot elmarasztaló megállapítás, főleg arra vonatkozóan, hogy drágán termel a falu, A falusiak erre azt mondják: nem mi termelünk