MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970
20. ő. e. 1970. március 2. (76-133. o.) - 1. A pártszervezetek tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkájának tapasztalatai a IX. kongresszus határozatai tükrében. Jelentés: 78-94
drágán, hanem a felvásárló szervek tartják mesterségesen magasan az egyes termékek árait. E tekintetben pártszervezeteink nem minden esetben tudnsla kielégi tő választ adni. /Sem a termelőknek, sem a bérből élő fogyasztóknak./ Kaposvár üzemi munkásai körében néha még ma is hallani, hogy nem a munkás-paraszt szövetség a lényeg, mert az értelmiség vezet, hisz a munkások a vezető testületekben nincsenek megfelelő arányban képviselve sem a városnál sem a megyénél. Érdemes lenne ezt a problémát alaposabban megvizsgálni és e.lemezni, bár a dolog lényege nem az, hogy szám szerint nő-e a munkások száma a vezető testületekben, hanem az: mennyiben érvényesül a munkásosztály, a párt politikája. Az emiitett kérdések tisztázására további eszmei segitséget kell adni mind a megyei pártapparátus, mind a városi, járási pártbizottságok részéről. A káderképzéssel kapcsolatosan lényegesen javult a pártalapszervezetek munkája. Mindenekelőtt a párttitkárok politikai és szakmai képzése, valamint általános műveltségük emelésére irányuló törekvés emlitésre méltó, A párttitkárok 64,8 százalékának három hónapos vagy annál magasabb pártískolai végzettsége, .41,9 százalékának 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége van. Sqk alapszervezetben úgy veszik fel az új párttagokat, hogy ajánlják nekik a-8 általános elvégzését, amennyiben azzal még nem rendelkeznek. Az újonnan megválasztott pártvezetőségi tagok részére minden esetben rövid tanfolyamot szervez a PTO,ahol az agit.prop feladatok rendszeréről is kapnak előadást. Ugyanigy a tsz-párttitkárok és tsz-elnökök valamint az ipari, kereskedelmi párttitkárok kéthetes tanfolyamán is hangzik el mindig előadás aktuális ideológiai témákról. . A gazdasági vezetők magasabb szintű politikai továbbképzése is megkezdődött, de még mindig lassan halad előre. A politikai képzést illetően egyes elvtársaknál tapasztalható bizonyos húzódozás, az elméleti továbbképzés lebecsülése, mely hosszabb távon komoly problémákat okozhat. Az 1966 előtti állapotokhoz képest politizálóbb jellegűvé vált a szakmai továbbképzés. De sok esetben még mindig túlteng a szakszemlélet és egyes előadók nem eléggé fejtik ki a szakanyag politikai, ideológiai vonatkozásait. Az eddigieknél jóval több közgazdasági, gazdaságpolitikai előadássorozatra van szükség, amelyeket a népművelési szervekkel együtt-