MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. január 27. (2-75. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-22

Fontosnak tartja, hogy a szakmunkásképzés a valóságos igényeknek feleljen meg. Országosan, de megyeileg is legfontosabb feladat az élő munka termelékenységének növelése. Ezt szolgálják az 1970. évi szabályozók módositásai is. Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy az építőiparban figyelembe véve annak speciális helyzetet az átlagosnál /a létszámnövekedésből származó bérnövekedés 3° százaléka/ alacsonyabb lesz a létszámnövekedésből származó bérnövekedés elvonása. Érthetetlennek és igen rossznak tartja, hogy az indokoltnál sokkal nagyobb lassúság tapasztalható a hitelezés területén. Az MNB igen sokszor bürokratikus formaságok miatt hosszú időre elodáz megyeileg fontos beruházások hitelezését. F á b r i István elvtárs: • ..ÍM——n.i.,.1 I....-M -„...,,..••• -„ 1 .—•..—. 11. ,11.1 1- n .1 .... Az élelmiszergazdaság 1969-cel eredményes évet zárt. Ezért köszönet az e területen dolgozó kommunistáknak. Emelkedtek a növénytermesztés hozamai. Az állattenyésztés és állati termékeknél azonban csak 1-2 százalékos növekedésről beszélhetünk. Mintegy Joo millióval nőtt a szövetkezetek halmozott termelési értéke és nőtt a beruházás. Előreléptünk a területi és ágazati koncentrációban, valamint a specializációban. Erősödött a szövetkezeti és üzemi demokrácia. Problémát jelent azonban, hogy néhány üzemben rossz technológiát alkalmaznak, emiatt a terméseredmények szóródása igen nagy. /Van olyan üzem is, ahol 5 mázsa kukoricát termeltek holdanként./ Egyes üzemekben nincs elég szakember. Esetenként baj van a munkafegyelemmel, ami megmutatkozott az őszi betakaritas idején is. Sokhelyütt nem kielégitő szinvonalú a közgazdasági munka. Pártszervezeteink sem nyújtanak megfelelő segitséget mindenütt az elvi munkában. A szarvasmarhának országosan és megyeileg is igen nagy jelentősége van. Ezért nagyon kedvezőtlen, hogy 1969-ben alacsonyabb volt a szarvasmarha és tehénállomány, mint 1961-ben. Különösen nagymértékű volt a háztáji állomány csökkenése, melynek oka a nem megfelelő jövedelmezőség, a tsz-tagság elöregedése, takarmányproblémák, legelőprobléma, az átvétel késedelmessége és az elmúlt évi száj- es körömfájás. Ha figyelembe vesszük az eddigi tendenciát, akkor 1975-ig a háztáji szarvasmarha állomány mintegy 8 ezer darabbal fog csökkenni. Célkitűzéseink szerint viszont a közösben eddigre lo ezer darabbal kellene növelni az állományt. Ennek kb. 75o millió forint beruházás vonzata van. Az új férőhelyeken kivül jelentős a korszerűtlen férőhelyek átalakítási igénye is. Feltétlenül szükséges javitani a rét- és legelőgazdálkodást. A rét- és legelőterület megyénkben 150 ezer kh. Nagyobb gondot kell forditani a termények és termékek betakarítására, tárolására. A központi intézkedések hatása - az áremelkedés - fedezi az ártámogatás csökkenését, mindenütt, ahol a tehenészet megfelelő nagyságú. Tapasztalatunk az, hogy a kistehenészeteknél /5o-6o db./ igen alacsonyak a hozamok. Ezeknél nem lehet gazdaságosan termelni.