MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. március 2. (76-133. o.) - 1. A pártszervezetek tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkájának tapasztalatai a IX. kongresszus határozatai tükrében. Jelentés: 78-94 - Szóbeli kiegészítés: 95-101

l\wA cikk elméleti összegezését adja annak, hogy a koncentráció, a szövetkezetek egyesülése tulajdonképpen szubjektív vélemények, törekvések következménye. Gazdasági, anyagi szükségszerűség esetén is nagyságrend nélkül megkérdőjelezi az objektív folyamat létjogosultságát, néha kizárólag esetlegessé teszi." Idézem: "Amióta megalakultak a tsz-ek területi szövetségei, országszerte erősségei a tsz-eknek. Az az egységes törekvésük, hogy különféle társulások - egyszerűbb együttműködés, közös vállalkozás, tsz-i közös vállalat, ill. vegyes vállalat - létesítésével erőik ilyenfajta egyesítésével tegyék eredményessé gazdálkodásukat. Abból a helyes felismerésből fakad ez a magatartás, hogy mostani követelményeink között nem annyira az egyesülések, hanem a kölcsönös érdekeken alapuló szövetkezeti társulások, együttműködés, az ágazati összefogás különféle módszerei visznek előre, ezek megfelelő alapot adnak egy-egy termelési ágban a fejlett technika, nagyüzemi eljárások alkalmazásához. Ha most és a következő években ezen az úton haladunk bátran előre, akkor szolgálnak jól mind a tsz-ek, mind a népgazdaság érdekeit, és a tsz-ek fontos társadalmi, gazdasági szerepének még jobb érvényesülését is^'-l Nyilvánvaló hogy megindult a kérdések áradata, hogy mi legyen a sorsa a ma még létező, nem kevés számú kis szövetkezeteknek. Helyes utat válásztottak-e az egyesülést kimondó szövetkezetek és igy tovább. Nem kívánok itt a cikkíróval vitatkozni. Bár nem lenne nehéz bemutatni, hogy a vagy-vagy metafizikus felfogás helyett előtérbe kell hogy kerüljön az is-is dialektikus valóság -szemlélet. Nem ez a célom. Azt szerettem volna bemutatni, hogy milyen zavart okoz a propaganda munkánkban - tovább megyek - a valóságos társadalmi folyamatokban, ha a gyakorlat megelőzi a tudományos elméletet. Mint az idézett cikk is mutatja, lehetőség nyilik a gyakorlattól bizonyos mértékig elszakadt téves általánosításokat tartalmazó elméletek születésére. És itt erről van szó. Tudományos kutatásunk ma jórészt adós szövetkezeti mozgalmunk fejlődésének elméleti kérdéseire adandó válasszal. Nem a meglévő sokrétű gyakorlat általánosítására, még kevésbé igazolására gondolok, hanem a valóságos objektív folyamatok feltárására, az objektív törvényszerűségek kutatására, megállapítására. Bnélkül nő a spontanitás, az ellentétes felfogás veszélye nemcsak a propaganda munkában, hanem az irányításban, a szövetkezeti mozgalomban is, A szövetkezeti mozgalom ma társadalmi ügy, közügy. Ugy gondolom tehát, hogy e téma körében sürgős tennivalóink vannak. Lehet, hogy merész a javaslatom, mégis arra gondolok, hogy nem lenne hiábavaló a környező 4-5 megyével összefogva valamilyen tudományos kutató intézet irányításával vagy anélkül az oktatási igazgatóság, az esti egyetemek kollektíváinak összefogásával néhány igen sürgető, igen fontos problémánk kutatása. Ilyenek: primőr és szekundén folyamatok a szövetkezeti mozgalomban, a szövetkezeti mozgalom egyes részterületeinek, összefüggésének a kutatása. Ha ezekben előre tudnánk haladni, mind propagandánkban, mind a gyakorlati életben el tudnánk kerülni az előbb elmondott problémákat.

? Másik kérdés, amivel kapcsolatban szeretném elmondani a véleményem,* tapasztalataimat - a népművelési tevékenység. Az anyag 12. oldalán az áílf hogy nem elegendő a szocialista eszmeiség növekedésének a mértéke, nem kielégítő a termelést hatékonyabban segítő népművelési munka, stagnál a paraszti olvasók száma, rossz az aránya az előadásoknak, kevés a természettudományos előadások részesedése. A megállapítás