MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

19. ő. e. 1969. július 4. (2-70. o.) - 1. A központi bizottság 1968. június 26-27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-45

Megállapította a Központi Bizottság, hogy a tudományos kutatások és tudományos eletünk több vonatkozásban még nem tesz eleget az új igényeknek^, fejlődésünk bizonyos tekintetben elmarad a társadalom fejlődésének egészétől, A párt vezető szerveinek korábbi határozatai megállapították, hogy a tudomány fejlődését,nagyobb társadalmi hatékonyságát elsősorban az akadályozza, hogy nincs kellő összhang és kölcsönhatás társadalmi, gazdasági célkitűzéseink és a kutatómunka között. A kutatási feladatok megválasztásában, kialakításában nem eléggé érvényesül a társadalmi tudatosság, a kutatási eredmények felhasználása nem kielégítő mértékű és ütemű. Több korábbi kisérlet ellenére sem sikerült még kimunkálni a kutatás korszerű irányitási rendszerét, működésének hatékony mechanizmusát. Aránytalanságok tapasztalhatók az egyes tudományok belső struktúrájában. Vannak olyan tudományágazatok és tudományterületek, ahol feltűnő tematikai és szervezeti dekoncentráltság tapasztalható. ITem jellemző még, hogy a struktúra rugalmasan alkalmazkodna aktuális célkitűzésekhez. A felszabadulást követő évtizedben az ország lehetőségeivel és adottságaival nem számoló autarhiára való törekvés a tudományos kutatásra is hatással volt. Az erők szétaprózódásához vezetett az a szemlélet, hogy a széles gazdasági tevékenységhez szükséges ismereteket - ne in számolva a nemzetközi együttműködés, különösen pedig a szocialista országok közötti munkamegosztás adta előnyökkel - hazai kutatással kell biztosítani. Ezért több izben erőinket meghaladó feladatok megoldására tettek sikertelen kísérletet. Ilyen irreális erőfeszítések különösen a fejlesztési kutatás területén mutatkoztak, ITem megfelelően a kutatási tipusok - az alap, alkalmazott és fejlesztési kutatások - közötti arányok, A gyakorlati alkalmazáshoz legközelebb álló, azt közvetlenül szolgáló fejlesztési kutatási ráfordítások alig; haladják meg az összes ráfordítások felét. Ez az arány kedvezőtlen, s más okokkal együtt akadályozza az alap és alkalmazott kutatások gyakorlati hasznosítását. Nem fejlődtek eléggé az üzemi kutató-fejlesztő helyek sem, A termelésben alkalmazható kutatási eredmények realizálását hátráltatja, hogy hazánkban nem létesültek megfelelő számban kisérleti jellegű gyártásra alkalmas félüzemi részlegek. Ezek létesitése a kutatóintézetek - anyagi feltételeik korlátai miatt - általában nem vállalkoznak. A termelő vállalatokat a kisérleti gyártással járó kockázat tartja vissza az ilyen üzemrészek kiépítésétől, A gazdasági mechanizmus reformja során feltáruló egyéb tartalékok miatt a vállalatok még nem kényszerültek eléggé a kutató-fejlesztő munka fokozására, a tudomány eredményeinek alkalmazására. A kutatási tevékenységben nem kielégitő az élő- és a holtmunka aránya. Néhány újonnan felszerelt intézet kivételével kedvezőtlen a kutatás eszközellátottsága. Kevés a kutatást szolgáló segéderő, s ez gátolja a kutatok eredményesebb munkáját, magasabb képzettségük hatékonyabb felhasználását. Alacsonyak a társadalmi igényekhez kapcsolódó, a társadalmi és politikai gyakorlatot is közvetlenül szolgáló társadalom-tudományi kutatások céljaira biztositott összegek. Az egyetemek részvétele a kutatási tevékenységben mennyiségileg nem éri el a kivánatos szintet