MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

19. ő. e. 1969. július 4. (2-70. o.) - 1. A központi bizottság 1968. június 26-27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-45

Megállapította a Központi Bizottság, hogy a tudományos kuta­tások és tudományos eletünk több vonatkozásban még nem tesz eleget az új igényeknek^, fejlődésünk bizonyos tekintetben el­marad a társadalom fejlődésének egészétől, A párt vezető szerveinek korábbi határozatai megállapították, hogy a tudomány fejlődését,nagyobb társadalmi hatékonyságát elsősorban az akadályozza, hogy nincs kellő összhang és köl­csönhatás társadalmi, gazdasági célkitűzéseink és a kutatómunka között. A kutatási feladatok megválasztásában, kialakításában nem eléggé érvényesül a társadalmi tudatosság, a kutatási ered­mények felhasználása nem kielégítő mértékű és ütemű. Több ko­rábbi kisérlet ellenére sem sikerült még kimunkálni a kutatás korszerű irányitási rendszerét, működésének hatékony mechaniz­musát. Aránytalanságok tapasztalhatók az egyes tudományok belső struk­túrájában. Vannak olyan tudományágazatok és tudományterületek, ahol feltűnő tematikai és szervezeti dekoncentráltság tapasz­talható. ITem jellemző még, hogy a struktúra rugalmasan alkal­mazkodna aktuális célkitűzésekhez. A felszabadulást követő évtizedben az ország lehetőségeivel és adottságaival nem számoló autarhiára való törekvés a tudo­mányos kutatásra is hatással volt. Az erők szétaprózódásához vezetett az a szemlélet, hogy a széles gazdasági tevékenység­hez szükséges ismereteket - ne in számolva a nemzetközi együtt­működés, különösen pedig a szocialista országok közötti munka­megosztás adta előnyökkel - hazai kutatással kell biztosítani. Ezért több izben erőinket meghaladó feladatok megoldására tet­tek sikertelen kísérletet. Ilyen irreális erőfeszítések külö­nösen a fejlesztési kutatás területén mutatkoztak, ITem megfelelően a kutatási tipusok - az alap, alkalmazott és fejlesztési kutatások - közötti arányok, A gyakorlati alkalma­záshoz legközelebb álló, azt közvetlenül szolgáló fejlesztési kutatási ráfordítások alig; haladják meg az összes ráfordítások felét. Ez az arány kedvezőtlen, s más okokkal együtt akadályoz­za az alap és alkalmazott kutatások gyakorlati hasznosítását. Nem fejlődtek eléggé az üzemi kutató-fejlesztő helyek sem, A termelésben alkalmazható kutatási eredmények realizálását hátráltatja, hogy hazánkban nem létesültek megfelelő számban kisérleti jellegű gyártásra alkalmas félüzemi részlegek. Ezek létesitése a kutatóintézetek - anyagi feltételeik korlátai miatt - általában nem vállalkoznak. A termelő vállalatokat a kisérleti gyártással járó kockázat tartja vissza az ilyen üzem­részek kiépítésétől, A gazdasági mechanizmus reformja során feltáruló egyéb tartalékok miatt a vállalatok még nem kénysze­rültek eléggé a kutató-fejlesztő munka fokozására, a tudomány eredményeinek alkalmazására. A kutatási tevékenységben nem kielégitő az élő- és a holtmunka aránya. Néhány újonnan felszerelt intézet kivételével kedvezőt­len a kutatás eszközellátottsága. Kevés a kutatást szolgáló segéderő, s ez gátolja a kutatok eredményesebb munkáját, maga­sabb képzettségük hatékonyabb felhasználását. Alacsonyak a tár­sadalmi igényekhez kapcsolódó, a társadalmi és politikai gyakor­latot is közvetlenül szolgáló társadalom-tudományi kutatások céljaira biztositott összegek. Az egyetemek részvétele a kuta­tási tevékenységben mennyiségileg nem éri el a kivánatos szintet

Next

/
Thumbnails
Contents