MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 1. A központi bizottság 1968. december 4-i ülése: a nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 2. Az új gazdaságirányítási rendszer egy éves tapasztalatai, az 1969. évi feladatok a központi bizottság 1968. december 4-i határozata alapján. Beszámoló: 7-28
egyéb okok miatt, a termelést visszafogták, de a létszámot szinten tartották. A termelékenység kedvezőtlen alakulásában szerepet játszott több vállalatnál a csökkentett munkaidőre való áttérés, vagy az áttérésre való előkészületek is. Ezt a körülményt hangsúlyozni kell azért is, mert a vállalatok többsége még a röviditett munkaidőre való átállás előtt áll. Somogy megye ipari vállalatainak gazdálkodását vizsgálva eredményekről számolhatunk be. 1968-ban közel 55o millió forint n ereséget értek el. A megyei eszközarányos nyereség szintje aeghaladja az országos átlagot a tanácsi és minisztériumi iparban, a KTSZ-nél megközelíti azt. Következésképpen mintegy 17o-l8o millió forint nyereségből képezett fejlesztési alap - a vállalatok által tervezettnél mintegy 35-4-0 %-kal több m áll rendelkezésre ez évben. Az egy főre eső részesedési alap meghaladja a tervezett szintet és az országos átlagot. A tanácsi iparban az egy főre eső részesedési alap várhatóan 900 Ft-tal lesz több az országos átlagnál. Megyénk vállalatai általában nem éltek vissza a szabályzók adta lehetőségekkel, adminisztratív korlátozásokra, nyereség elvonásokra nem került sor. A gazdálkodás jelzett eredményei megalapozták az ez évi fejlesztés feltételeit is. Hiba volna azonban - ami néhány vállalat vezetőjénél tapasztalható, ha túlbecsülnénk a múlt évi gazdálkodási eredményeket, ha nem kutatnánk, keresnénk azt, hogy miből is képződtek a nyereségek. Már ismertek a Központi Bizottság december 4~i határozata alapján a közgazdasági szabályozókban bekövetkező változások. A szabályozó eszközök változásának kettős jelentősége van: egyrészt a szabályozókban magasabb követelmények támasztása, a kivételezések csökkentése, másrészt a nélkülözhető kötöttségek lazítása. A módosítások köre ennek megfelelően a következők szerint alakul: - Az állami támogatások /dotáció, szubvenció/ csökkentés és más pénzügyi kedvezmények /eszközlekötési járulék, illetmény, adó stb./ alóli mentesítések megszüntetése, vagy csökkentése; - A hiteleszközök aktív szerepének fokozása: a beruházási piacfeszültségeinek a csökkentése, a felesleges készletképződés megakadályozása érdekében;