MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 1. A központi bizottság 1968. december 4-i ülése: a nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 2. Az új gazdaságirányítási rendszer egy éves tapasztalatai, az 1969. évi feladatok a központi bizottság 1968. december 4-i határozata alapján. Beszámoló: 7-28
~ 8 •" *&• J<M A tőkés export növelésének támogatása: a Kereskedelempolitikai Alap megfelelőbb kihasználásával, a beruházási hitelpreferenciával; - A termék forgalmazási kötöttségének feloldása, illetve a kereskedelmi módszerek kiterjesztése azon termékekre, ahol az egyensúly már megvalósult, vagy várhatóan 1969-ben létrejön; - A mai termelési és piaci viszonyainknak jobban megfelelő árváltoztatások: a fűtőanyagok, a fa és fahelyettesitő anyagok és egyes könynyüipari anyagok körében; - Az átlagos árszínvonalra nem jelentős kihatású további fogyasztói árváltozásokkal közeliteni a tényleges ráfordításokhoz; - Az anyagi ösztönzés javitása érdekében a munkaügyi szabályzók bizonyos módosítása. A közgazdasági szabályzókban bekövetkező változások megyénk vállalatait érzékenyen érintik. Az 1968. évi gazdálkodási eredményekben még nagyobb hányadot képviseltek az állam által kifizetett dotációk, visszatérítések. A minisztériumi ipari vállalatoknál a nyereség 4-3 ?&-át, a tanácsi vállalatoknál 5o %-éX tették ki. Ez utóbbi vállalatoknál tehát a várható intézkedések hatása is nagyobb lesz. A gazdálkodási eredmények és a vállalati alapok I968. évi'szinten tartása is már a vállalatok vezetőitől, kollektíváitól nagyobb erőfeszitéseket igényelnek 1969-ben. Az összességében kedvező eredmények eltérő vállalati gazdálkodást takarnak. Vannak kiugróan jól gazdálkodó vállalatok, ahol jól szervezett munkával, korszerű a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termékek értékesítésével nagyobb nyereséget értek el. /Kaposvári Híradástechnikai Vállalat, a Kaposvári Ruhagyár stb./ Vannak viszont olyan termelőegységek is, amelyeknél a nyereség szintje - ennek következtében a jövőbeni fejlesztési alapok - indokolatlanul alacsonyak. A piac hiánya és a kedvezőtlen gazdálkodási eredmények tették szükségessé a Tanácsi Textilipari Vállalat felszámolását, illetve összevonását a Kaposvári Ruhagyárral. Gazdaságirányítási rendszerünk kibontakozásával, a piaci hatások erősödésével, a vállalatok differenciálódásában, az induló - nem egyenlő feltételek hatása egyre kisebb lesz, s nő és mind nagyobb lesz a vállalati vezetés szerepe. Az a vállalat, amelynek vezetői nem ismerik fel
