MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1961

7. ő. e. 1961. március 10. (2-57. o.) - 3. A burgonya- és gyümölcstermelésre vonatkozó megyei pártbizottsági határozat végrehajtásának helyzete a barcsi járás területén. Szóbeli beszámoló: 25-30

Itt szeretném elmondani, hogy a pártonkívüli aktívák komolyan felvetiiC, hogy másfél év után még mindig olyan problémák vannak, hogy kintvan 8 pár ló Látrányban. Ezek az emberek fuvaroz nak és intézkedés velük kapcsolatosan nem történik. Véleményem szerint sokkal tomolyabban kellene venni azt a bírálatot, ami elhangzik, mert ez növelné a pártonkívüli aktivá tevékenységét, jobban igyekeznének belefolyni a tsz gazdasági, politikai és általános életének kialakításában. A koordinációs értekezletekkel kapcsolatosan. Igaz, hogy a koordinációs bizottságok megvannak. De az értekezletek megtartása rendszertelen. Ezek az elvtársak nincsenek beszámoltatva. Elmondják az elvtársak, hogy kintjárt Németh elvtárs, s a pártbizottság részéről is volt kint egy elvtárs, - azonban eléggé felkészületlenül és eléggé általánosan beszéltek. Sok a tennivaló még itt is és ezért mondom, hogy önkritikussabb lehetett volna a beszámoló. Az elvek, melyeket Nemes elvtárs elmondott igen helyesek, azonban sajnos a gyakorlatban nem egészen igy néz ki. T o b a k István elvtárs; Két kérdéssel szeretnék foglalkozni Egyik a szarvasmarha tartási, a másik a fajta kiválasztási probléma. Nagyon egyetértek Szikszai elvtárssal abban, hogy ma már a nagyüzemi állattartás során ezek az 50-100 férőhelyes szarvasmarha istálók nem elégítik ki a termelőszövetkezetek igényeit több okból. Nem elégítik ki az igényeket először azért, mert mérhetetlen drágán tudnak előállítani egy szarvasmarha férőhelyet. A Beruházási Iroda adatai szerint egy magtárpadlásOS istálóbah 'előállított tehén-férőhely 17 ezer Ft. A másik ok pedig az, hogy ezekben az istálókban az állattenyésztési munkák gépesitetségének lehetősége igen korlátozott. Nem tud lépést tartani azzal a fejlődéssel, amit a nagyüzem diktál és nem tudja lehetővé tenni a munka termelékenységének olyan irányú és mérvű növelését, mint amit a nagyüzemi gazdálkodásban el lehetne várni. Felvetődik a kérdés, mi a megoldás? Nyilvánvaló, amikor ezek az istálók megépítésre, megtervezésre kerültek, nem volt idő, hogy nagyon válogassunk, hogy milyen épületeket csináljunk. Es talán nem is voltak tapasztalataink. Ma azonban már mindjobban előtérbe kerül a munka termelékenység, - az olcsóbban történő termelés, a jobbs munkakörülmények. S ezzel a kérdéssel véleményem szerint nem árt foglalkozni. A megoldás véleményem szerint a szabadtartás lesz. Ez azonban igen drága dolog, különösen a tehén tartásában. Ez az erősen gépesített szabadtartásos rendszer nem járható minden termelőszövetkezet számára.