MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1961

7. ő. e. 1961. március 10. (2-57. o.) - 3. A burgonya- és gyümölcstermelésre vonatkozó megyei pártbizottsági határozat végrehajtásának helyzete a barcsi járás területén. Szóbeli beszámoló: 25-30

Valter Imre elvtárs a Ráksi tsz elnöke; Tisztelt Pártbizottsági ülés, kedves elvtársaki Szikszai elvtárs referátumához néhány kiegészítést szeretnék elmondani. Amikor tárgyaljuk az állattenyésztés problémáját, mindig oda térünk vissza, hogy a növénytermelésben is többet kell termeszteni, hogy a problémát az állattenyésztés vo­nalán megtudjuk oldani. Azonban kevés szó esett a talajerő visszapótlásáról. Javaslatot tennék, hogy nagyobb erőfeszítést tegyünk eb­ben az évben a szakaszos trágyakezelés megteremtése terén. Az elmúlt évben az Alföldön jártunk és láttam ,hosy ott a trágyakezelés jobban van szorgalmazva. Somogymegye le van maradva ezen a területen. Az a véleményem, hogy a helyes célkitűzéseket, terveket csak akkor tudjuk megvalósítani, ha mindezeket figyelem­be vesszük, - csak igy tudunk magasabb termésátlagot el­érni. Azt látnám legfontosabbnak, hogy a szakaszos trá­gyakezelést valósítsuk meg. A mi termelőszövetkezetünk­ben az elmúlt évben bevezettük ezt a módszert. Az esős, őszi időjárás ezt akadályozta, de most a tavaszi munkák befejezése után ismét megszervezzük. A másik probléma, a borjunevelők létesítése. A kénysze­rítő körülmény késztetett bennünket arra, hogy ezen a té­ren valamit tegyünk. Addig, amig a tehenek és borjak kis­paraszti istálókban voltak, nem okozott különösebb gondot, mert 8-10 szarvasmarha volt egy istálóban. A borjakat szop­tatásosan neveltük. Amikor a százas istálóban bekötöttük őket, akkor egy sor fertőző betegség ütötte fel a fejét. Ez késztetett bennpmket arra, hogy bevezessük a termelő­szövetkezetben az itatásos borjunevelést. Ha a szarvasmarhatenyésztés területén nagyobb mértékben előre kívánunk jutni, akkor feltétlen szükséges az ita­tásos borjunevelést mindenütt bevezetni. Nem jelent kü­lönösebb költséget a tégla és a cserép kivételével a töb­bi anyag megtalálható a termelőszövetkezetben. Kétségtelen a gondozás nagyobb szaktu.:ást igényel. Mi azt csináltuk, hogy egy gondozót elküldtünk egy hetes tanfolyamra, aki tapasztalatot szerbett ezen a téren. A barorafitenytísztés fe;jlesztésének problémájánál is főleg a férőhely és a gondozó problémája vetődik fel. Nincs-meg­felelő szakképzett gondozó, márpedig ennek hiánya igen sok, komoly károkat okozhat a termelőszövetkezetnek. u r i S si n d o r elvtárs Kaposvár-i Járási Tanács VB. Inöke; Az állattenyésztési kérdéshez szeretnék hozzászól­ni. Szikszai elvtárs beszámolójában megállapította, hogy az átmeneti^időszakban sikerült a mi járásunkban biztosítani, hogy az állattállomány sem számszerűen, sem minőségben -.em romlott. Ezek megfelelnek a valóságnak, azonban szeretném

Next

/
Thumbnails
Contents