MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958
3. ő. e. 1958. december 22. (84-198. o.) - 1. Az MSZMP kulturális irányelveinek feldolgozása Somogy megyében. Beszámoló: 86-138
Rátérnék arra a problémára, hogy mi jellemzi nálunk Somogymegyében az értelmiség helyzetét és az értelmiség világnézeti átnevelésóben hol -tartunk, milyen a Párt befolyása* Ennél a kérdésnél abból kell kiindulnunk, hogy az értelmiség helyzete ±£t Somogymegyében sem egységes. Különböző rétegeket, csoportokat találunk «eg- az értelmiségen belül, többek között -ennek is-tudhat©—fee-»hogy az értelmiség világnézete is eléggé tarka képet mutat. Mindenesetre, amikor az értelmisége helyzetének értékelésével foglalkozunk, abból kell kiindulni, hogj^érfelszabadulásunk óta eltelt 13 esztendő az értelmiség felett sem múlt el nyomtalanul. Az az ideológiai hatás, amelyet az elmúlt 13 esztendő során a legkülönbözőbb területeken kifejtettünk, bizonyos vonatkozásaiban az értelmiségiekre is hatott, megragadta egyik vagy másik kérdésben. Másrészt az értelmiség nem tudta kivonni magát a szocializmus épitésének rendkívüli nagy eredményei alól. Egy sor olyan értelmiségi számára, aki világnézetileg távol állt tőlünk, az eredményeink voltak azok, amelyek arra a belátásra késztették, hogy mi nagyon sokat tettünk a dolgozó nép felemelkedése érdekében és/éppen ebből a meggondolásból került egyre ink&öfc közelebblMEi^g^^&S^rhogy az értelmiség összetóteHN 58 *lében *•*=*£?• állandó változás van, a*tóre~~jelleiBze az, hogy egyre inkább kerülnek ki a mi iskoláinkból fiatal értelmiségiek, akik egyikmásik területen, az adott értelmiségi rétegnek mind nagyobb százalékát teszik ki^fz^nogy munkásokat, parasztokat állitottunk értelmiségi posztokra, akik hosszú évek során olyan műveltséget szereztek maguknak, hogy értelmiségivé/váltak. Mindezek olyan hatással vannak, feogV az erteliiség'íöróbSn -Ú% i^e^ó'S^egfS inkább UtMK teret hódítanak^ emrge fokább headenok közelebb állni a szocializmus építésének gondolatához. £t ^^* tf 7 &****/• ?f» teu&Jí 6u&/ t hinni, hogy az értelmiség világnézeti átformálása már megtörtént. Baját magunkat -altatnánk- élvezetnénkf éireTha ebben a meggyőződésben végeznénk további munkánkat. Látni kell azt, hogy az értelmiség között egy sor olyan jelenség van, amely szem ©iöl-tévesztéar komoly politikai hibához vezetne. ^ Bgytt dolco ii| kegy-áz értelmiség nagy része szemléletében, életmódjában, gondolkodásában nem tudott még teljesen szakítani a kispolgári életmóddal, gondolkodással és szemlélettel. Sőt megfigyelh*££ük^a4&F~fe*gy egyik-másik munkásból, parasztból vagy munkásfiatalból lett értelmiségi is kezdi helyenként a különböző kispolgári jellegű vonásokat magára felszedni. Bem kis mértékben ennek tudható be, hogy mi isjcalálkozleeieunk elég szép számmal a képmutatásnak, a hizelgésnek és a kétszinüségnek különböző jelenségeivel* Azzal, hogy egész mást mondanak akkor, ha velünk beszélnek es mást, ha szúk baráti körben-beszélgetnek, <&<** ^f^') < n€ l jr //e ^y'y^/F^n/ A másik dolog az, hogy/az értelmiség jelentős részének a marxista ^s** műveltsége igen alacsony. Sajnos őszintén meg kell mondani, hogy nem kevés órtelmiségi'nÉan. itt Somogyié gyében i^-~akárre~moB^yaa^ájdffT~hor a az elméleti restség a jellemző. ÍJem igen vesz magának annyi fáradt ságot, hogy megismerje a marxizmus-leninizmust, hogy. amikor besaélünk-vele világnézeti kérdésekixfé^ megdöbbentő tájékozatlanságáról tesz egyik-másik tanúbizonyságot, A következő dolog aa-i—hogy/fiz értelmiség körében igen erősearnegs:., ^^tlálha^ók a bur zsoá-nacionali at^(n^m \gf^ Megtalálhat ók a nacionalizmus legkülönbözőbblffiiajjtái, a a^Ölab© ^formáktól egészen a sovinizmusig, améjynek az ellenforradalom alatt valamennyien tanúi lehettünk. Még ma sem vesztek ki teljesen azok a nézetek, amelyek ugy
