MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958
3. ő. e. 1958. december 22. (84-198. o.) - 1. Az MSZMP kulturális irányelveinek feldolgozása Somogy megyében. Beszámoló: 86-138
4QQ -13~rf*T / fogdák ^el, hogy 1956. októberében itt nálunk ^iSem^t>'íugg«.t.lejnségéit, Wiyarmati-'elnyoíaáe éllenXfqlyt a harc. Sok érte Imi sé giahi- v au uni ÍB^ 1 citeÜE- elől^mjb sgm tisztázottak olyan kérdések, mint a magyar nemzetiségiek^itfepi demokratikus országokban, akik ma is a határok revisiepisfea gondolatát ápolják oajáfr OJ»" Ugyancsakmegtalálhatók olyan marxizmus-leninizmustól idegen, káros nézetek is, amellyel nem lehet egyetérteni. IlyenWpl. az osztályharcnil i ni Púükdálf,i> in , hogy nem lépnek ugyan fel nyíltan a szooialigaue-elíeD, sőt azt mondják, hegy -ugyaBOflak-saooialigffiUBt akar/;TiRlr r . de-jobbat r--pemzetibbetr-Eaege%»' aa ^qa fc hogy nem kellene itt a magyarnak a magyar ellen harc ölni* éB^W0SWM*WfcSfKeptelenek arra, hogy felemelkedjenek, a proletár-humanizmus álláspontjára, hogy amikor- itt a^pi-demokratikua-^endazer szervei fellépnek egyik-másik ember ellen, aki a népi demokrácia ellen tevékenykedik, különösen ha az illető még -éa*elmiségi -tojegybőlre. humanizmusról beszélnek, egy rosszul felfogott burzsoá-humanizmusról, vagy vallás-erkölcsi alapon magyaráz zák£negy~inéTspfasHseag^ illetővel szemben. Kisért még napjainkban is egyik-másik helyen, az értelmiség vezető szerepéről vallott felfogás. (jfolálkuzlunk uljan éi'leludreégive3rr"aki kifejtette, hegy volnar-lel^s^e<ri-he^5y*^^''oragágo , tr a lnilturáíatlan pmlatariátus vezeasen~4«h~ke^ a^lriaB^ meg az . ot megiJLlető-seerepel?* «f- frvf&*/fi'u '&/**, ^-t-<i^,tá^S3ut^i- t^eJké. Á /?y •* ^"*H^ Súlyos prpbléma a mi saámunkra^az értelmiség kögötlo- hogy /ggyes értel' miségi w&egeket- elég erősenlmegfertőzött a vallásos ideológia, igen m/ily beifo1yflrsa» Kear beszélve awél, feegy egyes érfrelari-eégiok szinte tüntetőleg - veaanek részt agyházirendézvények«nyköz^ttut olyanok, akiJmek-aiadena-apJL munkája a •afr erlaMsausoa -wlnpagik,. - tKfrh^v vásott-az~~J3JcyjOsok-«-ggy-vélJEBL, Ilügy ygylmenr kis mértékben..sunépi demokráciáva 1 va I á -po-Mtikal opponenciát akar jak egy kissé demonstrálni. ^ Bl^^agy—nyogés nchs zedik ránk- afebéir-a-"aBeBpontbé3,T"faogy-vt értell-mk*bz e-gyeirTálregepugy vetik*~£t2r; hogy mindaddig nem tudunk az ifjúság nevelésében megfelelően előrehaladni, amig nem vallás-erkölcsi alapokra helyezzük aa^if juwftg JR+yVbaét,* y. *•***. , . / „ Mindezek azt mutatják, hogy^fftft Somogymggyében az értelmiséggel, való viszonyunkban elsősorban a jobboldaliygaJUa gégékké 1 találkeaunk- és- -a mi sBrtaunkr-a itt az értelmAaég-részéről elsősorban -et-^obboldaii-nézetek azok, amelyek jelentkeznek. Ennek egyik okát az elmúlt^reiideeeraek,a horthy-fasizmua nevelő munkájában kell keresni. AzT-fiogy a mi értelmiségünknek egy jelentékeny hányada annak a horthy-rendszernek az iskoláiban nőtt fel, ahol az idealista-nevelés és a nacionalizmus plántálása az egyik legalapvetőbb feladat^ volt aa egésa herthyrendszer iskolapolitikájának. Ennek frudkabé be» faagy az értelmiség egy aagar része abban az időben, akár a nevelése következtében kapott meggyőződéséből kifolyólag, akar a gazdasági kényszer hatására vállalta a horthx-rendszerJ^jtzmei és politikai nézeteit és ebVől még ma sem tudott teljesen és maradéktalanul megszabadulni. , #Másik oká^abba»^ia*#ok, hogy ses értelmiség kSnetti nevelő munkáiÉt ** i f ogyat6kos-és gyyige vurty-^tegyr^er marxista hatás az értelmiségiek jelentős részéiTesjftggrfelszini máz volt csak és nem mély, tudatos átélés és meggyőződós. Ennek tudhatóv'högy a burzsoá-nacionalizmus polgári, ideológiai maradványait mi követkeartesen és igazán sohasem tudtuk mindézideig legyűrni, M,><... c, /<r / r '( r , / ) ^a-A^
