MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1957
1. ő. e. 1957. szeptember 13. (2-42. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának helyzete, fejlődésének iránya, különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalomra. Jelentés: 3-15
-ii- ^r Oü a ft v Antal elvtárs: /Siófoki JB. I. titkára / A jelentés áttanulmányozása során felvetődött bennem ás 1-2 elvtársban is, hogy kb. 1-2 olyan formája a munkánknak, mint hogy 2 napos tanfolyamot tartunk, stb. megoldaná a területen lévő problémákat? Az igazság az, hogy komoly anyag az agrárpolitikai téziseket felölelő főbb kérdések összesége. Megismertük, ós egyetértünk vele. Azonban ha ezeket felosztottuk volna járásokra konkretizálva párt és gazdasági szjampontból. Ezt tartom az egyik leg lényegesebb segitsógnek, hogy ennek megfelelően mozgósitunk ezen a területen a Fart agrártéziseinek szellemében. Ezt mi egy-két hónapos időtartam alatt nem tudjuk elkészíteni, mert legalább 3 hónap kell ahhoz, hogy ezt megfelelően kidolgozzuk és letudjuk juttatni. Egyrészt tudunk támaszkodni a szekemberekre. Nem ártana, ha a megyei Pártbizottság is adna segitsóget egyéb kérdések szakszerű figyelembevételével. Másik probléma amit; szeretnék felvetni, bár már többen foglalkoztak vele, komoly tanulság az anyagban feldolgozott birtokviszonyok fleldolgozása és főleg az ezen a területen megmutatkozó jelenlegi helyzetben azt látjuk, és tényleg igy van, hogy általában a falun a szegényparasztok teszi ki a tömegét számszerűleg is a falusi lakosságnak, a mezőgazdasági dolgozóknak 7o $-a. A számszerüség mellett a politikai jelentősége is megvan a növelhetŐsógi kérdés szempontjából, a szegényparasztság szempontjából óriási jelentőéége van. Azonban nincs minden rendben. Ugy látom a siófoki járásban az ellenforradalom következtében kialakult helyzet ilyen vonatkozásban, a parasztpolitikának a megvalósítása szempontjából nagyon komoly és súlyos problémák vetődnek fel. Az ellenforradalmi események következtében kialakult helyzet a termelőszövetkezetek elég aagyarányu felbomlása következtében kilépettek jórésze szegényparaszt. Tény az, hogy komoly mórtékben mélyültel el az ellentétek falusi viszonylatban. Bár semmi szükség ennek a fokozására nem a falusi osztályellenség'és a dolgozó parasztság között mélyültek el, hanem az agrárproletár és szegényparaeztság között. Ennek gaz daaági alapja vaxi, A kaposvári járásból felszólaló elvtárs véleményem szerint eléggé körültekintően értékelte. Annál súlyosabbnak találom azt a politikai kárt, ami falun ennek következtében mutatkozik. Pártszervezeteinknek is megkell érteni, hogy nekünk a szegényparasztokra kell támaszkodni, fótyjájk társadalmi kórdós szempontjából is alapvető. Sajnos, jelenle-g a szegénypárasztok az agrárpara ztokkal hátrányos helyzetbe kerültek még a tartalék földek elosztásánál is-. Pld, az aratási szerződések kötésénél sem vettük figyelembe a szegényparasztság érdekeit. Már több tanácselnök elvtársai beszélgettünk, akik elmondták, hogy a szegónyparasztságra támaszkodni kell. Igen, azonban ezek az emberek ugy a magán, mint hivatalos életben is a középparssztsággal tartják viszonyukat jobban, mint a szegényparasztokicait Tehát, csak értekezleten és egyéb alkalmakkor elvileg támaszkodnak a szegény^arasztokra de a gyakorlatba nem. v Gondolom, ha mi az agrárpolitikai tézist, üarasztpditikánk megvalósikeIÍLkre e v^ e fzSséI r akarUnIC mem1 ' afckor e ^int.tbm komoly i»M«-
