MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1957

1. ő. e. 1957. szeptember 13. (2-42. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának helyzete, fejlődésének iránya, különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalomra. Jelentés: 3-15

u -Sir Illés Dezső elvtárs: /

WB.Termelési O.V./ i vita igen hasznos, nagyon tanulságos volt ós ebből valamennyien, de osztályunk is sokat tanul. Íz egész vita elérte azt a célt, amit Nagy elvtárs a siófoki jb. titkára határozott meg, hogy ha ezt megfelelő módon részfeladatként feldolgoztatjuk, illetve lekerül és községi szinten is realizáodik, akkor az agrártózisek megfelelő elvi tételei érvényesülnek. A jelentés szerkezeti arányát illetően hangzott el kifogás, birálat. A jelentésben 3 fő kórdós szerepel, egyrészt a történelmi helyzetnek megfelelő elemzése a dolgoknak, másrészt a mez"gazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó feladatok, különösen a termelési arányok helyes kialakulását elemzi* Harmadik kérdés - a tsz-ekkel kapcsolatos,- ami tényleg elég vékony dolog, lehetett volna elemzőbb. De egy ilyen jelentésben nem lehet mindenről talán olyan elemzést adni részleteiben, mintha elősdást tartana az ember. A fő vitatott kérdés a falusi kontaktus, ellentmondásos helyzete volt, nekünk is az volt a célunk már korábban, amikor az egész vitaanyag előkészületei folytak, hogy milyen megfelelő helyzetképet tárunk a befejező vitaplónum elé, ahol a lehetőségekhez képest reális helyzetet tárunk a plénum elé. Az első részben nagyjában sikerült elérni azt, hogy megfelelő módon be tudtuk mutatni a falu gazdasági és társadalmi osztályszerkezetét is és az ebből következő problémákat is. Amit joggal birált Suri elvtárs, hogy a kofif liktűs jellemző megnyilatkozásairól ez az anyag nem beszélt. Ezzel egyetértek. Ezt a vita kiegészítette. Suri elvtárs felszólalásában ugy exponált ki, hogy a jelentós nem beszél a falusi osztályharcról, hogy milyen nehézségek vannak. Feltétlen komoly nehézségek vannak, amibe az osztályellenség kategóriája is szerepet és helyet kapf de itt kell számolni feltétlen egy sor olyan objektív helyzettel is, ami a gazdasági problémákkal szorosan kapesolatos# Különösen a kisparaszti gazdaságok szétaprózódása következtében jelentkezik. Ehhez hozzájárul az ellenforradalmi események következtében szétoszlott termelőszövetkezetek elyzete is. Ezek olyan helyzetet teremtenek, hogy itt végeredményben komplikált helyzettel állunk szembe, amikor a dolgozó parasztok közötti ellentmondásról van szó. Több hozzászóló kifejtette, hogy ellentmondás van a közópparasztok és a szegényparasztok között. Csak egy dolog, ami nagyon bonyolult, a földbirtoklási viszony jelenlegi helyzete a falun. Ez a fő probléma falun, amiből következik az ellentmondás. Erről beszélt Kovács elvtárs is, amikor ők is a maguk érdekében lépnek fel, ez gyűrűzik tovább, amikor szinte a kisparaszti gazdaságok egyenként is védik a maguk pozícióit. Ebben elég komoly összeütközések vannak falun. Nagy elvtárs tette szóvá, hogy a szegényparssztok milyen hátrányos helyzetben vannak a tartalékföldek hasznosításánál is. Sok helyen teljes egészében ki lettek ebből rekesztve a szegényparasztok. Ezeket inkább a falu spekuláns elemei vettek birtoklásba. Megnéztünk 2 községet - Nagybajomot és Kaposuolakot, hogy hogyan néz ki itt a tartalékterület hasznosítása, hogy összehasonlítást tudjunk tenni az általunk tapasztlt helyzettel.