MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1957
1. ő. e. 1957. szeptember 13. (2-42. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának helyzete, fejlődésének iránya, különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalomra. Jelentés: 3-15
- V A másik kérdés az, hogy véleményem szerint a helyi vezetők beválasztása nem mindig a legszerencsésebben történik, akár a magatar tást, vag a családi életet vesszük figyelembe lt tóivel ezen a területen sokszor problémák vannak. Ezen kivül vannak még nem rátermett vezetők is. A jövőben ugy'. a Pártnál, mint a Tanácsnál, vagy a tsz.-nél nag óbb gondot kell erre fordítani. Mivel mindehol kan probléma, ezen a területen. Én-a legfontosabb feladatnak tartom, mivel ezt az anyag is lerögzi ti, a meglévő szövetkezetek fejlesztését. Az elmúlt 5-6 hónap eredményei azt mutatják, hogy vannak eredmények ezen a területen. Elég sokan léptek be, kisemberek, a tsz-ekbe az utóbbi időkben, ezáltal . jobban megtudják dolgozni a földet, kevesebb földmennyiség jut egy tagra, nem szorulnak rá külső erőre. Néhány problémát még szeretnék felvetni: néhány szövetkezetnél kiosztották a szálas és abraktakarmányt. Itt aztán 2 káros nézet alakult ki. Az eg^ik az, hogy olyan szövetkezeti tag kapta, az abrakot es a szállastakartmányt, aki nem tudta azt kihasználni és azután az egyéni parasztsághoz került, a szövetkezeti gazdaság helyett. Ezen a területen az egyéni parasztok gyorsan gazdagodtak. Pld. az Istváa di tsz-ben is loo q. abrakot osztottak ki, ebből 3-0 q.-át eladtak az egyéni parasztoknak. Ugyanez volt a helyzet a szálastakarmány elosztásánál is. • A háztáji gazdálkodás munkaerő elvonást idéz elő, a tsz-bén, hanem változtatni kell ós feltétlen nagyobb gondot kell fordítanunk, és ezt megkell magyarázni. Még egy kérdést elvtársak az alacsonyabb szövetkezeti formák kéréséről. Mi most megvizsgáltuk a megyében, a termelőszövetkezeteket. Ezeken ón . is résztvettem. Amig a múlt években ezek a szövetkezeti csoportosulások nem működtek az alapszabályok szerint, - csak papiron voltak ezek most azt tapasztaltuk, hogy betartják ezeket. G-yékínyes községben amikor a tanácselnökkel beszéltem az itt meglévő tsz-ről, azt mondta, hogy ez a tsz. azért,alakult meg, hogy a jó föld ne kerüljön szétostásra. Erre én azt mondtam, hogy bár sok ilyen emberrel találkoztam volna, akik a tartalék földből -szövetkezetet alakitottak volna. Ezek az emberek azért alakitottak meg a tsz-t, hogy a jó föld egyben maradjon. Szeretném, ha a megyei pártbizottság a tsz-ek szervezésénél olyan irányt venne, hogyha nem sikerül a III. typusm tszt. megalakítani, ugy az Ü. typusut hozzák létre. Szeretnékm ég egy kérdéséi foglalkozni, a statisztikai hivetal kérdésével. Ugy állitják, hogy somogymegyében a tsz-ek erőszakos szervezéssel létesültek. Ha ez igy volt, akkor hazudott a megyei pártbizottság, mi és én magam is. Az a kérdés, hogy most miért mentek szét a tsz-ek, azért mert itt ellenforradalom volt, vagy azért, mert erőszakos szervezés volt.'A másik kérdés. Azt állitják, hogy nem tud olyant, hogy somogymegyében valahol erőszakosan felett volna oszlatva a tsz. Erre ón azt tudom mondani, hogy ott van Karád község, ahol a tsz. elnököt majdnem agyonverték. A megyei Ügyészség munkájával kapcsolatban. Csiszár elvtárs azt állítja, hogy törvénysértések történtek, «a tsz-ek feloszlatásával kapcsolatban. En állítom, iiogy törvényesen jártunk el, hiszen még mindég 35.00000 Pt. van kint. A jövőben nagyobb összhangban kell nekünk ezzel a kérdései foglalkoznunk, és ilyen .helytelen álláspontot vissza kell utasitani. Befejezésül annyit, a megyei pártbizottság a jövőben is ilyen súllyal foglalkozik a mezőgazdaság kérdésével, akkor somoev^eváh^ lom egészségesen fog fejlődni. aomogymegyeben a tsz. mozga?
