MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1957

1. ő. e. 1957. szeptember 13. (2-42. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának helyzete, fejlődésének iránya, különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalomra. Jelentés: 3-15

^ \y S á fl q .a elvtárs: Az agjrártézisek kérdése meghatározza Somogy megye életében a párt és a többi szervek munkáját a mezőgazdaság területén. Helyesnek tartom, hogy a birtokviszonyokat ilyen behatóak ellemzi az anyag azért, mert erről nagyon sokan elfeledkeznek. Elfeledkeznek arról, hogy milyenek voltak Somogymegyében a birtok viszonyok és milyen volt ezeknek az embereknek az élete. Véleményem szerint nagyon sokat kell foglalkozni ennek az anyagnak is, de az agrárpolitikai tézisek végrehajtását részleteiben konkrétan egy-egy területre ki kell dolgozni. Az agrárpolitikai téziseket szinte naponként kell tanulmányozni. Hiszen az utóbbi időben megtárgyalták az a megyékben- járásokban egy-két helyen a községekben is a dolgozóprasztok és azóta a központi Bizottsághoz érkezett levelekben egyénileg dolgozóparasztok szakemberek hivatkoznak is rá. Előfordulhat, hogy pártapparátusban dolgozó elvtársak figyelmét dolgozóparasztok hivják fel arra, hogy az agrárpolitikai tézisek nem igy hanem amúgy mondják, ügy hogy feltétlen szükséges, hogy az agrárpolitikai téziseket ennek alapján kidolgozott anyagot naponta tanulmányozzuk, hogy az előbb emiitett dolog ne fordulhasson elő. Hiányosságnak tartom az anyagban azt, hogy nemfoglalkozik a földbirtok viszonyhoz hasonlóan a párt politikájával a parasztság egyes rétegeihez a felszabadulás óta. Tudjuk, hogy amikor Molnár volt a megyei titkár abban az időben igen sok becsületes paraszt embert zár tak ki a pártból. Ez abban az időben elég nagyport vert fel és helytelen volt. Sértette ez a dolgozóparasztok önérzetét. Ez is feladat hogy ezt a hibát értékelve igyekezzünk közel kerülni a parasztság külómböző rétegeihez. Igaz elvtársak - hisz az agrárpolitikai tézisek is leszögezik, hogy a párt legszilárdabb bázisa falun a TSZ-ekben lévő parasztság és a meg meglevő kevésszámú agrárpeoletárokez igy van, de nem jelentheti azt, hogy mostmár ezek az emberek befelé forduljanak és a középparasztokat különösképpen a termelőszövetkezetből 1953•-kan vagy az ellenforradalom hatására kilépőkhöz ne közeledjenek. Sajnos előfordulnak itt is, de az egéssz országban hogy ezeket a középparasztokat és általában a közepp arasz tokát nem egesszen ugy kezelik, mint kell. Ez probléma.a termelőszövetkezeten béliül is, hisz tudjuk, hogy meg van a súrlódás a volt agrárproletár és a közápparasztok között. A mezőgazdaság képesítésével, feladatával is jobban kelett volna az anyagnak fglal kőzni. Tudjuk, hogy ez •hazánkban-rosszul áll. A 5 éves terv kidolgozás alatt van, tehát helyes lett volna feldolgozni ezt a problémát és elküldeni a felsőbb szervek felé. A gápesitésen tul sokat beszélünk a belterjesség xcérdéséről is. Az anyag foglalkozik a mezőgazdaságon belüli munkanélküliséggel. A gépesités fokozásával nem lessz munkanélküliség, hisz a gépesités lehetővé teszi, hogy« a sok kézimunkát igénylő növényt termesszünk a belterjesség bevezetésével. Igy a foglalkoztatással nem lessz nagy baj, de az sem lessz baj, ha nem 10-12 órát dolgoznak a mezőgazdasági munkások. A megyében olyan gépekkel kell foglalkozni elsősorban, amelyekben somogy megye, speciális. Egyetértek azzal, hogy érdemes volna szakbizottságnak kidolgozni ezt és felfelé is javasolni. Hogy mennyire rosszul állunk a mezőgazdaság gépesítésével, engedjék meg, hogy néhány számot mondjak a népidemokratikus ás a tőkés országokból.