MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1957

1. ő. e. 1957. szeptember 13. (2-42. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának helyzete, fejlődésének iránya, különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalomra. Jelentés: 3-15

Horváth János elvtárs /MÉSZÖV/ A szövetkezeti mozgalmat 1948-tól lehet számbavenni. Onnét kell elindulni, hogy a földmüvesszövetkezetek keretein belül az első földművelési szövetségek, csoportok, majd a termelő szövetkezetek is.. Súlyos hibát.követtünk el akkor, amikor a szövetkezetek létrehozásánál nem tartottuk be a Lenin által meghatározott szövetkezetei elvet, elsősorban az önkéntességet. Súlyos hiba volt, hogy lebecsültük az egyszerű szövetkezeti formákat és csupán szükséges rossznak tartottuk. Azt mondtuk, hogy ez csak arra jó, hogy gátolja az elsőrendű szöyetkezetk megalakulást, illetve fejlesztését. Az egyes tipusu termelőcsoportoktól lefelé nem igen törődtünk a kisebekkel. Amint én tapasztaltam a legtöbb földmivesszövetke cetünk elnökei nem igen ismerik azokat az alapelveket, amelyeket tavaly a Miniszter Tanács^eghozott, hogy hozzunk létre egyszerű szakcsoportokat, de nemismerik és nemfoglalkoznak vele a községi tanácsok elnökei és sok esetben feljebb sem. Az állami támogatás meg volt, de ez nem segiteute elő a termel öszövetzeti mozgalmat, de még kevésbé az áruforgalmat. A politikai bizottság határozatát ismerem, nagyon helyesen szabja meg, hogy , hogy kell a feladatodat végrehajtani • A mi megyénkben a meglevő' termelőszövetkezeteknél, ahol 8-10-15 család van segíteni kell nekünk, hogy elsősorban ezeket fejlesszük tovább. Ezekben a termelőszövetkezetekben naggyábői el is láttjáií a munkát, de csak naggyábál megtermelnek annyit mint az egyéni parasztot, de nekünk több kell. Mondok egy példát. A Somogyaszalói termelőszövetkezetben kS RCTMÍ hold föld jut egy családra. Gépi segítséggel elvégzik a munkát de ha itt több kéziére lenne, átvkor a termelés kb. kü-25 $-kal lehetett 1 volna magasabb aint-e gazdasági évben. Ugylátom, hogy-e termelőszövetkezetben uj tagolóit keli beszervezni. Nagyon ^ellene az, hogy a községi tanácsi szervek is nagyobb támogatást adjanak e téren. Ahogy elmondásból udom a „községi tanács titkár elvtárs keveset megy a termelőszövetkezetekhez, még • kevesebbet foglalkozik vele, de a községedben sem bősz élnek-e problémákról. Suri elvtárs felvetette, hogy a termelőszövetkezetek által elhagyott nagyüzemi épületek vagy földterületek legtöbb helyen kihasználatlanok. jűa azt mondom, hogy itt meg van a lehetőség arra, hogy termelőszövetkezetet hozzunk létre. 4rra kell törekednünk, hogy szervező munkánk cál•\TfQdatos legyen. Meg ke 1 nézni, hogy hol van meg a megfelelő lehetősé_•..g^aüEQíak, hogy olyan termelőszövetkezetet alakítsunk, ahol a kisparasz" tölomk földet tudunk biztosítani, akkor elérnénk azt, hogy kitudnánk húzni a szegényparasztokat az úgynevezett '» aluttejárt dolgoztató'

1 kulákok karmai közül. Fentudom nem-e jó lenne a megyébe megnézni és felmérni azokat a lehetőségeket, ahol ilyen módón " - ahogy Suri elvtárs is mondta - " meglehetne szervezni a szövetkezeteket, és hol van olyan tanács apparátus aki ne künk-e munkában segit. Azt javasolnám még, hogy előre, tudjunk menni a szövetkezeti vonalon, hogy a jövőben nagyobb teret biztosítsunk a termelési csoportoknak és szakcsoportoknak. Meggyőződésem, hogy minnél szélesebb körben foglMLkozunk ezzel, annál jobban tudunk előremenni a magasabb tipusu termelőszövetkezetek felé. Én fenn tartom most is azt a véleményemet, hogy az I tipusu nagyobb termelőszövetkezetek a gazdaságosabbak, de-ahol ilyet nemudunk alakítani nem állunk meg, hanem azzal megyünk -előre amivel tudunk. A mertoldást a szocialista nagyüzem megszervezésében lautom, amiHt a