MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1957

1. ő. e. 1957. szeptember 13. (2-42. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának helyzete, fejlődésének iránya, különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalomra. Jelentés: 3-15

Jelentés is megállapítja megyénkben a szántott terület nem igen növelhető. Javaslom, hogy foglalkozzanak a szakemberek a másodvetés kérdésével, olyan formában, hogy a talaj neveszitsen tápértékéből. Pl. nagyon helyes ha az árpa helyére vörösherét vetünk. Még helyesebb, ha magot termelünk. A növényvédelem kérédésével szeretnék még foglalkozni, Igen nagy veszély fenyeget a burgonya termeilés terén. Egyik nap voltam vidéken egy nagy burgonyatábla melett haladtam el, és a burgonya bogarak nem csak a a burgonyatáblán, hanem még az országúton is mászkáltak. Sajnos megyéiikben a burgonyabogarak nagyon el vannak terjedve. Helyesnek tartanám^ ha minden burgonya terültet leszórnánk védőszerrel. Perszer az elégé költséges, de ha összevetjük, hogy jövünk ki jobban, ha ezt a költséget vállaljuk, vagy ugy ha a burgonyabogarak az egéssz burgonyatermest elpusztítják. Javaslom, hogy fofglalsózzanak az illetékesek azzal, hogy a szövőlepke elleni védekező szert nem-e lehetne itt is felhasználni. Ugy gondolom, ha a szövőlepkét hatásosan eltudták pusztítani a magyar szakemberek képessek aráta is, hogy a burgonya bogár ellen hatásosan tudjunk védekezni. A Gépállomások munkajávai kapcsolatosan szeretnék beszélni a cséplőgépek működtetéséről. Megtörténik olyan, hogy faluban a cséplőgépek két három gazdánál elcsépelik az aprómagot és utána elhuzatnak onnét, > Probléma a szakember kérdés is. Ugyhiszem ha költséges is helyes le.ne, ha minden évben a traktoristákn k tanfolyamot tartanánk az aprómag csépléséről. Végül még egy problémát szeretnék felvetni. Sz már régóta húzódik, mondhatnák azt az elvtársak, hogy ez a vessző paripimj ez a térszövetkezetek kérdése. A SZÖVOSZ .igazgatósága és az Élelmiszeripari Minisztérium közös utasitást adott ki, azonban az arra sem jó, hogy megállapodást kössön a tejszövetkezet a parasztokkal. A tejszövetkezetek sora jönne létre megyénkben^ de nemtudjuk létrehozni őket, mert ugyszeretnék létrehozni, hogy legalabb^O %-os fölözési lehetőséget kapjanak a gazdák, amit nemkapnak meg. Én megértem, hogy az iparnak is kell a nyersanyag, de az állattenyésztésnél is szükséges, hogy az állatok a megfelelő fehérjét megkapják. Abonyi elvtárs: Kedves Elvtársak! a megyében a szegény paraszti réteg a legnagyobb és nekünk ezeket kell segiteni. Arról szeretnék beszélni, hogy milyen anyag . gi és politikai segítséget kell nyújtani, akkor amikor mi a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével foglalkozunk, mindég a szegény paraszti rétegre gondolunk először, az agrárproletárok azok, akik a legjobban vonzódnak a termelőszövetkezet felé. Ezért a legszegényebbe termelőszövetkezetek olt vannak, ahol. ilyen parasztokból alakul meg. Ezek igénylik a legnagyobb állami segitséget is. Nekünk azonban figyelembe ka: kell venni, hogy legtöbb esetben ezek a termelőszövetkezetek éppen, hogy csak újra termelnek, de bővitett újratermelést nemtudják megvalósítani,. Véleményem szerint be kell hoznunk a termelőszövetkezetben a kis és középparasztokat és ezzel a kérdései egyszerre kell foglalkoznunk. Ha megvizsgáljuk a földterületek nagyja hol van, azt láttájuk, hogy a kisés középparasztok kezében. Véleményem szerint ezzel a két régeggel feltétlenül foglalkoznunk kell. Pillanatnyilag olyan helyzet ált elő falun, hogy a beszolgáltatás megszűnésével a felvásárlásoknál újra elő-elő bukkannak a kapitalista mosszerek*