MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.)

69 kell a népgazdaság számára fontos export árualapokat - erre a mi üzemünk nem alkalmas -; a gazdaságtalanul dolgozó üzemeket gazdaságossá kell tenni - ugy érezzük, hogy belső tennivalóink mellett ehhez külső segitség is kell. Egyik felvetésünk a nagy eszközértékből/ a magas technikai, higiéniai színvonalból, és követelményből adódó többletköltségek gondjaiból fakad. Ezzel kapcsolatban Tömpe elvtárs a városi pártértekezleten jogosan vetette fel, hogy az Egyesült Államokba szállitott sonka termékeinket jóval az iparági önköltség felett termeljük. Ez igaz, mi is több számitást végeztünk. Például: egyik dobozolt sonkaféleségnél a fel nem osztott költségünk egy tonna sonkára vetitve, több mint tizezer forinttal magasabb az iparági átlagnál és a közvetlen költség pedig ötezer forinttal alacsonyabb, az egy tonnára jutó veszteség pedig meghaladja a 29 ezer forintot. Ha pedig a tőlünk alacsonyabb eszközértékü és jól dolgozó Pápai Húskombináttal hasonlítjuk össze a fel nem osztható költséget, akkor tavaly az összes sonkaexporton 4,5 millió forint eredmény lenne, nem pedig 77 milliós veszteség. Ugyanez a helyzet más exporttermékeinkkel is. Ezért célszerű lenne, ha az exporttermelői érdekeltség nem a legalacsonyabb szinvonalu, és korszerűtlen eszközértéknél lenne biztositva, hanem az átlagosnál magasabb szinvonalu eszközráforditás mellett is biztositana továbbfejlesztési, vagy legalábbis szinvonaltartási lehetőséget. Természetes, hogy a belföldi termelésünk hatékonyságát is erőteljesen rontja a magas fel nem osztott költség, és az exportüzemből drágábban kitermelődött belföldi készítmény gyártásához használt anyagok. Tisztelt Pártértekezlet! A másik felvetésem az egész alapanyag helyzetre vonatkozik. Megyénkben az országosnál előbb, három éve megkezdődött a sertéságazatban, most pedig a szarvasmarha és juh ágazatban is az állomány csökkenése. Ez bennünket nagyon kedvezőtlenül érintett és érint. A Kaposvári Húskombinát az export üzem beindulásakor is már az alapanyag egy részét, 80 ezer darabot más megyéből hozott be feldolgozásra. Az elmúlt öt évben vágási feladatunk - relációváltás hatására is 130 ezer darabbal megnőtt. Ugyanakkor a megyéből felvásárolt nagyüzemi sertésállomány az 1981. évi 256 ezer darabról 189 ezer darabra csökkent. A megyei állami gazdaságok pedig 1985-re csak 40 ezer darab élősertést szerződtek le. Az 1985. évi export feladataink ellátásához ez évben más megyéből 250 ezer darab sertést kell behozni, legnagyobb részt Bács megyéből. Ez elviselhetőnél nagyobb mértékben megnöveli szállítási költségeinket, mivel 200-250 kilométerről is szállítunk. Másrészt pedig