MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

íb£3 dós színvonalának emelésére. Esetenként még előfordult náluk átfedés, a feladatok nem kellő differenciálása, a pártmunka összehangolásának hiánya. A járási pártbizottságok hatékonyan közvetítették a központi és a megyei irányítás követelményeit, biztosították az alsó fokú szervek felügyeletét és segítését. Évtizedekig fontos szerepük volt a politika megvalósításában. 1984. január 1-én megszűntek; az állásfoglalás előírásait szervezetten, fegyelmezetten és körültekintően hajtottuk végre. A volt járási szervekben dolgozók sorsáról megfelelően gondoskodtunk. A közigazgatás területi beosztása szerint kiegészültek a városi, létrejöttek a városi jogú nagyközségi pártbizottságok, és átvették a megszűnt járási pártbizottságok feladatait. A városi jogú pártszervek kidolgozták feladat- és hatáskörüket, munkarendjüket, munkastílusuk, -módszerük fejlesztésének feladatait. Apparátusuk kialakult. Gondot okoz, hogy a városi jogú nagyközségi pártbizottságokon kevés a tapasztalt, a pártmunkában jártas politikai munkatárs. A községi és munkahelyi pártszervek érvényesítették a párt vezető szerepét. Nagyobb önállósággal, felelősséggel dolgoztak, irányítottak. Eredményesen segítették az alapszervezeti munkát. Néhány pártszerv tevékenységének színvonala azonban még alatta maradt a követelményeknek; elsősorban káderhiány miatt nem fejlődött vagy visszaesett a községi pártvezetőségek egy részének munkája. Ez kedvezőtlenül hatott az alapszervezetek életére. A községi pártbizottságok által irányított pártvezetőségek működésében sok a formalitás; helyenként felesleges az áttétel az irányító szervek és az alapszervezetek között. Az alapszervezetek többsége eredményesen dolgozott, jól szervezte meg a politika helyi megvalósítását. Erősödött a vezetőségek kollektivitása, javult az ellenőrzés. Nőtt a taggyűlések szerepe. A kommunisták többsége pártmegbízatásként végezte munkáját. Az irányító pártszervek megkülönböztetetten foglalkoztak a lakóterületi, a községi és a társközségi alapszervezetekkel. A munkahelyi alapszervezetek egy része nem fejlődött eléggé. Az intézkedések ellenére több községi - különösen társközségi - és kisebb telephelyen működő alapszervezet tevékenysége még nem elég erőteljes. A pártcsoportok ellátták feladatukat a politika képviseletében, a tömegkapcsolatok erősítésében, valamint a pártmegbízatások teljesítésének segítésében és ellenőrzésében. Egy részük azonban formálisan működött, illetve csak egy-egy politikai kampányhoz kapcsolódott. A munkastílus, -módszer javítására hozott megyei határozat ellenére az alapszervezetek élete helyenként túlszabályozott, s ez csorbítja önállóságukat. Az irányító pártszervek tevékenységét nem mindig az alapszervezeti munka színvonala alapján minősítették. A kellő differenciálás, az alapszervezetekkel szembeni követelménytámasztás munkájuk segítéséből gyakran hiányzott. Az alapszervezeti vezetőségek nagyobb figyelmet fordítottak a kommunistákkal való egyéni foglalkozásra, aktivitásuk növelésére, gondjaik megoldására. A párttagság tájékoztatása, a politika képviseletére való felkészítése szervezettebbé és hatékonyabbá vált. Fokozódott a vitaszellem; a viták többsége építő jellegű volt, de még mindig nem elég nyílt a légkör, nem fejlődött kellően a vitakultúra. A nézetek többször a pártfórumokon kívül ütköztek. 35