MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

tékben léptünk előre abban a vonatkozásban, hogy a helyi, üzemi problémákat az országos tendenciákkal összefüggésben elemezzék. Megkezdődött a párttagság igényeihez, politikai felkészültségéhez jobban igazodó oktatási formák kialakítása. A tanfolyamok és a résztvevők száma csökkent, ez a minőségi követelményekből is következett. Növekedett a párttagok aránya a tömegoktatásban és a káderképzésben, alacsony viszont a marxista-leninista esti középiskolában, megfelelő az esti egyetemi általános tagozaton, jobb a szakosítón és a továbbképző tanfolyamokon. A hallgatóság összetétele kedvező: több a fiatal, nőtt a középszintű vezetők, a termelésirányítók száma. Csökkent a képző, emelkedett a továbbképző tanfolyamok aránya. Az oktatási igazgatóság 1982 őszétől új épületben, kedvező feltételek között működik, s ez elősegíti az oktatómunka színvonalának emelését, kapcsolatainak javítását. Az intézmény kisugárzó hatása, elméleti műhely jellege még nem bontakozott ki kellőképpen. Tervszerű volt a propagandisták felkészítése, minőségi cseréje. Több jól képzett propagandista kapcsolódott be a marxizmus-leninizmus eszméinek, a párt politikájának megismertetésébe, elfogadtatásába. Kulturális élet A megyei párttestületek rendszeresen elemezték és ösztönözték a lakosság műveltségének gyarapodását. A fejlődés üteme felgyorsult, ezáltal lemaradásunk az országoshoz viszonyítva mérséklődött. Az iskoláztatás kiterjesztése a lakosság valamennyi rétegét érintette, ez hozzájárult a művelődési és továbbtanulási esélyek javításához. Emelkedett a szakmunkások, a középiskolát végzettek száma, a diplomások aránya. A megyei pártbizottság oktatáspolitikai céljai helyesek voltak. Az eredményeket olyan időszakban értük el, amikor az oktatáshoz kapcsolódó ellátás (tanterem, napközi, óvoda, étkeztetés, kollégium stb.) iránt erőteljesen nőttek az igények. A demográfiai hullámot az óvodákban levezettük; az első osztályos tanulók 95 százaléka szervezett felkészítés után kezdte meg általános iskolai tanulmányait. A cigány gyermekeknek viszont kétharmada részesült óvodai nevelésben. Az intézmények működési körülményei lassan javultak. A tárgyi feltételek különbségei sem csökkentek eléggé. Az eredmények ellenére a városokban és a központi községek egy részében még gond az iskolák zsúfoltsága. Javult a napközi otthoni ellátottság; a rendszeres étkeztetésben részesülőkkel együtt a tanulók kétharmadának nyújtanak ellátást. Fejlődött a gyermek- és ifjúságvédelem, emelkedett a gyógypedagógiai munka színvonala. Nőtt az általános iskolát végzettek továbbtanulási igénye, lényegében teljessé vált a középfokú oktatás. Belső arányai jobban igazodtak a megye gazdasági fejlődésének követelményeihez. A termelőmunkára felkészítő szakközépiskolai képzés több új profillal, gyorsabb ütemben bővült. Gyarapodott a vállalati tanműhelyek száma, nagyobb szerepet kapott a szakmunkásképzés. A képzési ágak bővítésével és a tantermek számának növelésével kellett elkezdeni a felkészülést a középfokon jelentkező demográfiai hullám levezetésére, melyet a tanácsok és az üzemek saját erőforrásaikból is támogattak. Kimunkálódtak a középfokú intézményhálózat fejlesztésére vonatkozó elképzelések. Szükség lesz át29