MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

H és érzelmi hatásának elmélyítése, az évfordulók időszerű tanulságainak agitatívabb megfogalmazása iránt. A tömegkommunikáció politikai befolyása fokozódott, eszközei közül legalább egy megtalálható minden családban. Nőtt a központi napilapok, a Somogyi Néplap és a pártfolyóiratok olvasottsága; gyorsabb, változatosabb lett a tájékoztatás. Tovább bővültek a feladatai a Somogyi Néplapnak, amely ofszet technikával készül, s 70 000 példányban jelenik meg naponta. A lap munkájában megfelelő jelentőséget kapott a párthatározatok ismertetése és a végrehajtásukra való mozgósítás. Megszólaltatta azokat a kiemelkedő személyiségeket, akiknek életútja példa lehet az olvasó számára. Síkraszállt a hibák, a fogyatékosságok feltárásáért. Az összefüggéseket nem mindig elemezte mélyrehatóan és pontosan. Egyes társadalompolitikai írások nem voltak kellően megalapozottak. Fejlődött a megyei pártbizottság kiadványozása. Az Útközben című politikai folyóirat — amely formailag és tartalmilag is megújult — terjesztése, olvasókkal való kapcsolata a szükségesnél lassabban erősödött. Gazdagodott az egyéb kiadványok sora. Az üzemi lapok és híradók többsége megfelelően, bár eltérő színvonalon adott tájékoztatást, és mozgósított a feladatok végrehajtására. A Somogy megyei Lapkiadó Vállalat munkája főleg a Népszabadság terjesztésében javult, s eredményesebbé vált a hirdetésszervezés. Kiadványozása nem szélesedett kellőképpen. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége jó szervező és propagandatevékenységet folytatott, rendezvényei segítették fölkelteni az érdeklődést. A megyei pártarchívum dokumentumainak rendezettsége mérsékelten javult, forrásfeltáró, kutatásszervező munkájának még jelentős tartalékai vannak. A szemléltető agitáció módszereinek többsége elavult; ahol a feltételek adottak vagy megteremthetők voltak, ott sem hasznosították a kor követelményeinek megfelelően. A politikai információ tartalmilag, szervezetileg kiterjedtebb lett, módszereiben gazdagodott. Politikai szükségletté vált a megye lakossága közhangulatának valósághű bemutatása. Az irányító szervek igénye megnőtt iránta. Fontos szerepet töltött be a pártvezetés, a -tagság és a pártonkívüliek közötti viszony szorosabbra fűzésében. Javult a kapcsolata az agitációval, a propagandával és a tájékoztatással. Kevés teret kapott az ideológiai élet elemzése, nem adta vissza eléggé az ipari üzemek és a taggyűlések hangulatát. Az információt nem használták fel kellőképpen a döntés-előkészítésben, a pártellenőrzésben, a kollektív vezetés erősítésében. Nem volt elég gyors az itt fölvetett gondok megoldása, a rugalmas intézkedés. A propaganda tudatformáló hatása érzékelhető volt a bonyolultabb kérdések hozzáértőbb megítélésében. A gazdasági propaganda befolyása növekedett, de nem volt mindig kielégítő az elméleti kérdések tisztázása, összekapcsolása a gyakorlattal. Nagyobb figyelmet fordítottunk a történelmi propagandára, a reális nemzeti önismeret és a szocialista szemlélet formálására, elmélyítésére. A szocializmus építésének időszerű követelményeire elméleti igényességgel összpontosítottunk, de akadtak megválaszolatlan kérdések is. Az egyes rétegek, csoportok kívánságának megfelelően - a felkészültség figyelembevételével - javult a propaganda irányítása. A vitaszellem a fejlődés ellenére elmaradt a szükségletektől. Nem hatott elég erőteljesen a párt eszmei, cselekvési egységére, a szocialista erkölcs formálására. Szerény mér28