MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

képzés szerkezete megfelelőbben alkalmazkodott az üzemek igényeihez, mint korábban. A megye ipari termelése tíz százalékkal emelkedett; dinamikusabban nőtt a gép- és élelmiszeriparban, mérsékeltebben a könnyűiparban. A növekedés forrása a termelékenység volt. Elsősorban az élelmiszeriparban — de más iparágakban is - azok a vállalatok és szövetkezetek növelték gyorsabb ütemben termelésüket, melyeknek termékszerkezete jobban igazodott a piac igényeihez. Néhány vállalatnál változatlanul lassú a termékszerkezetváltás. Nőtt az exportképes, a magasabb műszaki kultúrát képviselő, korszerű termékek aránya. Fejlődött gazdasági együttműködésünk a szocialista közösség országaival. A konvertibilis elszámolású export jelentékeny mértékben nőtt. Ugyanakkor a külpiacon értékesített termékek gazdaságossága - a világpiaci árak és a költségek kedvezőtlen változása miatt - romlott. Az export növelését és az import pótlását jól segítette a vállalatok és a szövetkezetek kooperációs kapcsolatainak bővülése. Ennek hatására valamelyest javult a gépipar anyag- és alkatrészellátása, a könnyűiparé viszont - érdektelenség és minőségi okok miatt - ma sem kielégítő. A készletgazdálkodásban nem léptünk előre. Megyénk /párában csak kevésbé jelentős munkahelyteremtő beruházás valósult meg. A vállalatok többségénél gépi rekonstrukcióra került sor. Új kenyérgyárat létesítettek Csurgón és Barcson, üzemcsarnok épült a Danuviában, a Videotonban, az Unitechnika Szövetkezetnél és a Patyolatnál. Folytatódott a húskombinát, a cukorgyár, a konzervgyár, a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári és nagyatádi gyárának rekonstrukciója. Épül a Finommechanikai Vállalat 3. sz. gyárának új üzemcsarnoka. Mindez hozzájárul az ágazat termelésének növeléséhez. Kedvezően változott a gazdálkodás minősége. A vállalatok többsége törekedett az import helyettesítésére, csökkentette a fajlagos anyag- és energiafelhasználást, javította a munkaerő-gazdálkodást. Nem növekedett eléggé azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek a száma, amelyek sikerrel alkalmaztak külföldi licenceket, vettek részt a műszaki fejlesztésben, karolták fel a dolgozók újító kezdeményezéseit. Lassú volt az előrelépés a munkaidő és az eszközök jobb kihasználásában. Vontatottan haladt az új szervezeti és irányítási rendszer bevezetése, alkalmazása. Főként az élelmiszeriparban és a szolgáitatásban jöttek létre önálló vállalatok; a gép- és a könnyűipar nagyvállalatainak belső irányítási rendszere nem változott számottevően. Sok a nem megyei központú vállalat; korlátozott hatáskörük miatt a gyáregységek többsége nem tud elég gyorsan és hatékonyan igazodni a követelményekhez. A lcÍ5vá//a//<ozQsolc nagy része árutermeléssel és kooperációval foglalkozik. A vállalati gazdasági munkaközösségek hasznosan járulnak hozzá - az egyéni érdekeltség érvényesítésével - a gazdasági feladatok teljesítéséhez. Az új vállalkozási formák száma a városokban és a Balaton-parton szembetűnőbben, a községekben viszont alig nőtt. A gazdasági tevékenységükről szerzett tapasztalatok kedvezőek; működésük pontosabb szabályozást, egyes 13