MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

területeken módosítást és rendszeresebb, következetesebb ellenőrzést követel. Az építőipar helyzetét alapvetően meghatározta a beruházási összegek csökkentése. Az építőipari szervezetek csak részben vagy késve alkalmazkodtak a megváltozott feltételekhez, s emiatt feszültségek keletkeztek. Nem sikerült kihasználniuk az ipari gyártókapacitást, biztosítani az építőanyagot. A szerelési munkák volumene 20 százalékkal csökkent. Az új építésre irányuló - és a korábbinál kisebb — keresletet kielégítették. Az építési igény és a kapacitás viszonya az egyensúly irányába változott. A magasépítés befejező munkáinál ma is feszültség van, a mélyépítésben viszont az eszközök egy része kihasználatlan. Továbbra is sok a felújításra váró épület. A vállalatok nem tartottak lépést a felújítási feladatok ugrásszerű növekedésével, de 1984. második felétől a gondok e téren is észrevehetően enyhültek. Az építőiparban dolgozók száma a vártnál jobban csökkent, ez leginkább a magasépítőkre jellemző. Napjainkra e folyamat lelassult, sőt egyes vállalatoknál megállt; a hiányszakmák összetétele módosult. Az építőipari szervezetek munkájának minősége és hatékonysága - néhány vállalatot kivéve - nem fejlődött megfelelően. A termelékenység változatlan maradt, a termelés csak kismértékben vált ütemesebbé. Vállalkozási készségük változott a piaci helyzet hatására, de az előrelépés nem elegendő. A versenytárgyalások bevezetése kezdetben csak a mélyépítésben, 1984-ben már a magasépítésben is hozott számottevő eredményt. A magasépítők nyeresége alig nőtt, a mélyépítő szervezetek jövedelmezősége csökkent. A TANÉP veszteséges. A DÉLVIÉP és a SÁÉV gazdálkodása, eredménye javult, korszerűsítették irányítási rendszerüket. Leányvállalatok létrehozásával, a fővállalkozások előnyeinek kihasználásával alkalmazzák az új vállalkozási formákat. A vállalatok együttműködése kiszélesedett; az anyagellátásra, a kapacitások és a nagyobb értékű gépek kihasználására, az oktatás és a továbbképzés jobb megszervezésére közös irodát hoztak létre. Egyre több építőipari szervezet kapcsolódik be a magánerős lakásépítésbe. A saját vállalkozása lakásépítés és -értékesítés azonban még kevés. A tervezők munkája differenciáltan fejlődött. A műszaki tervek minősége javult egy kissé, de a szerződéses határidők betartásával még több helyen gond van. A tervező vállalatok között is éleződött a verseny. Lassú javulás tapasztalható a lebonyolítók munkájában, a megbízók érdekeinek képviseletét azonban még nem mindegyik vállalat tudta következetesen ellátni. A megyei intézkedések eredményeként javult a beruházások előkészítése, ütemesebben haladt az építési területek átadása. Több ciklus óta az eltérő érdekek miatt még mindig nem kielégítő a beruházó, a tervező és a lebonyolító szervezetek együttműködése. Ebben nem sikerült lényegesen előrelépnünk. Továbbra is sok az egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása. Az építőanyag-ipar a növekvő termelés ellenére a lakossági keresletet fontos termékekből csak részben tudta kielégíteni. Az építőanyag-hiány elsősorban a magánerős lakásépítőknek okozott gondot, növelte kiadásaikat, gyengítette a családiház-építési kedvet. Az arra alkalmas téglagyárak bővítése megtörtént, illetve folyamatban van; a Kaposvár környékére tervezett új téglagyár építésének előkészítése azonban pénzügyi okok miatt késik. 14