MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

sek színvonala emelkedett. Gondot okozott, hogy nem mindig biztosították az érdekek, a vélemények közvetítését, ütköztetését, nem ösztönöztek széles körű, tartalmas vitára. Fejlődött a testületek szakigazgatást irányító tevékenysége. A beszámoltatások mélysége és igényessége viszont több területen nem felelt meg a kívánalmaknak, összehangoltabbó, tartalmasabbá vált a helyi tanácsok irányítása és felügyelete, hatékonysága azonban még nem kielégítő. Rendszeres és hasznos kapcsolatot teremtettek a központi szervekkel. Gazdagodtak a nem tanácsi szervekkel való együttműködés formái és módszerei. A megyei szakigazgatási apparátus munkája összehangoltabb lett. Erősödött a területi szemlélet, a politikai célok és a szakmai szempontok összeegyeztetésére és együttes alkalmazására irányuló törekvés. Akadályozta a feladatok sikeresebb megoldását az, hogy egyes döntések elhúzódtak, a testületi határozatoknak esetenként nem szereztek érvényt, végrehajtásuk szervezése és ellenőrzése formális volt. Javult a helyi tanácsok népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási tevékenysége; érvényesült a tanácstörvény. Nőtt e testületek irányító szerepe, bár a döntésekben gyakran csak a szakapparátus álláspontja fejeződött ki. A választott tisztségviselők munkájuk során szorosabban kapcsolódtak az apparátushoz, mint a testületekhez, ez jórészt a jogi szabályozás és az ágazati irányítás negatív következménye. A tanácsok teljesítették társadalompolitikai, a lakosság életkörülményeit javító feladataikat. Szorosabbra fűzték kapcsolatukat a lakossággal és a társszervekkel. Eredményesebben mozgósítottak a településfejlesztő társadalmi munkákra. Helyenként a kelleténél kevesebb figyelmet fordítottak a társközségekre. Sok volt a formalitás a határozatok végrehajtásának szervezésében, a testületi ellenőrzésben. A kedvező változások ellenére nem kielégítő a tanácsrendeletek érvényesülése, különösen a megsértőivel szembeni fellépés. Az önkormányzat politikai és jogi elemei erősödtek, bár korántsem használtak ki minden lehetőséget. Gazdasági kibontakozását továbbra is nehezítette az anyagi eszközök szűkössége. A lakosság növekvő igényei és társadalmi érzékenysége miatt ez gyakran vált feszültség forrásává, s gátolta a közéleti aktivitást. A tanácsi önállóságot olykor korlátozta a felsőbb irányítás kívánatosnál erősebb hatása is. A tanácsi bizottságok megfeleltek véleményező és javaslattevő funkciójuknak, összehangoló, a testületi határozatok végrehajtását és a szakigazgatási szerveket ellenőrző munkájuk azonban nem vált hatékonnyá. Egy részük formálisan működött, nem volt képes a feladatok önálló ellátására. A társközségek közéleti követelményeinek a tanácstagi csoportok nagy része még nem tud eleget tenni. A tanácstagok többsége felelősséggel teljesítette megbízatását, kapcsolatot tartott választóival. Gondot okozott, hogy a lakosság kevésbé volt tájékozott a tanács és a tanácstagok tevékenységének nehézségeiről. A tanácstagok mukahelyi, társadalmi megbecsülése nem mindenütt kielégítő. A megye új közigazgatási beosztása és szervezetrendszere a helyi állami irányítás továbbfejlesztésére vonatkozó elvi követelmény szerint jött létre. Az átszervezés a tudatos, tervszerű előkészítő munka ellenére több helyen széles körű vitát váltott ki, s kedvezőtlenül hatott a lakosság hangulatára. Ki8