MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970
4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15
0* 85 feladata. /A Szakközépiskoláknak jellegükből adódóan elsősorban a szakközépkáder-utánpótlás biztositása a feladata. B mellett természetes, hogy sajátos szakterületén továbbtanulásra is képesit/. Ezt a kérdést elsősorban iskolánk adatai segitségevel szereti ném bemutatni. Elöljáróban minden hivalkodás nélkül szeretném felhivni a figyelmet arra a tényre, ami a Művelődésügyi Minisztérium 1968-69-es tanévre kiadott értékeléséből kitűnik, hogy a 19 megye és 5 megyei jogú város / Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, és Szeged/ közül az egyetemi és főiskolai beiskolázás területén megyénk az 1. helyen végzett. Az 1969-7o-es tanév adatai meg megyei és országos szinten nem kerültek feldolgozásra. Iskolánk eredménye a következő: A 16J érettségizőből, melynek 35 %-©• volt fizikai dolgozó gyermeke, lo6 jelentkezett egyetemi és főiskolai továbbtanulásra s ezekből felvételt nyert a vizsgázók 76»4 %~a» s a fizikai dolgozók gyermekeinek 74.1 %-a. A felvettek tanulmányi átlageredménye 4,1 - a felvett fizikai dolgozók gyermekeinek eredménye: 4,o. Reálisabb a kép, ha azt is megvizsgáljuk, hogy a 4 év alatt, amig az érettségiig eljutottak, hányan maradtak le vagy mentek máshová, s különösen a fizikai dolgozók gyermekeiből. Az I. osztályban az 1966/6-7-es bánévre 186-an iratkoztak be, akik közül fizikai dolgozó gyermeke volt 35»5 %* így a Mr év alatt a beiratkozottak 12,4 %-a, ment el különböző okból más iskolába, vagy maradt le s a kezdő 35, 5%-os fizikai dolgozó gyermekeinek aránya az érettségizetteknél 35> %ra csökkent. E tények azt bizonyítják, hogyha nem is tett meg mindent a tanári testület e tanulók megtartásáért, hátrányos helyzetük felszámolásáért, de sok áldozatos munka árán megnyugtató eredményt ért el. S hogy ez nem elég, azt a beszámoló és országos adatok is bizonyítják. Mi tehát a legsürgősebb feladat, a tennivaló? 1./ Növelni kell az induló létszámot a fizikai dolgozók gyermekeinél. Majd menetközben felszámolni hátrányos helyzetükből adódó problémáikat. Annak ellenére, hogy már a felvételeknél is engedményeket teszünk a fizikai dolgozók gyermekeinek javára, ez csak korlátozott lehetőségeket biztosit. Sok tehetséges vidéki fizikai dolgozó gyermek jelentkezik felvételre, amit a kollégiumi férőhely hiányában sok esetben nem tudunk teljesíteni. Pl. az idei évben a leánytanulók közül mindössze hatot tudtunk felvenni, jóllehet a kollégiumba felvettek több mint 8o%-a fizikai dolgozó gyermeke. Ez annál sajnálatosabb, mert évek óta a kollégiumba felvett tanulók érték el a legjobb tanulmányi eredményt annak ellenére, hogy^ nem a legideálisabb körülmények között nevelődnek: 7o fős tanulóban tanulnak, 3o-4o fős hálóban laknak. 2./ A legtöbb'bejáró tanuló fizikai dolgozó gyermeke. Ez önmagában is növeli hátrányos helyzetüket.