MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970

4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15

HH -43 B i r ó Gyula elvtárs

? Megyei Pártbizottság titkára. Kedves Elvtársak! Felszólalásomban szövetségi politikánk egyes kérdéseivel, valamint az ideológiai és kulturális élet néhány tapasztalatával foglakozom. A megyei Pártbizottság Írásos jelentése és Németh elvtárs zóbeli előterjesztése reálisan és sokoldalúan elemzi és bizonyitja, hogy az elmúlt négy évben eredményesé valositottuk meg a IX. kongresszus és az azt megelőző megyei pártértekezlet által kitűzött feladatokat. Az ország, igy megyénk ideológiai életének mind szélesebb körében válik meghatározó, vezető eszmévé a marxizmus-leninizmus. Emellett társadalmi es ideológiai életünkben jelen vannak nem szocialista, sőt ellenséges ideológiai áramlatok is. Erezzük munkánk közbén a polgári és kispolgári ideológia és erkölcs maradványait

? amelyeket a nyugati burzsoá propaganda céltudatosan erősit es - úgymond - korszerüsitett ideológiai koncepciókból táplál. Tudomásul kell venni, hogy az anyagi vizsonyok szocialista fejlődése nem szül automatikusan szocialista tudatot. A szocialista eszmeiség csak sokoldalú nevelő munka, ideológiai harc árán tud tért hoditani. Megyei Pártbizottságunk igényesen, megalapozottan, rendszeresen foglalkozott ideológiai témákkal. Gondot forditott arra, hogy megfelelő ütemben és hatékonyan fejlődjön az agitáció, a propaganda és a művelődés. A IX. kongresszus határozatai alapján tovább fejlődtek a társadalmi osztályok és rétegek termelési, politikai és kulturális kapcsolatai, amelyekben politikai érdekazonosságot biztosit a szocializmus teljes felépítésének programja. Az anyagi viszonyok változása következtében tovább folytatódott a társadalmi osztályok elrendeződésének folyamata. Az egészséges változást a munkásosztály számbeli növekedése, szakmai és politikai műveltségének emelkedése, a mezőgazdaság termelőerőinek fejlődése, a tsz. parasztság számarányának csökkenése és az értelmiségen belül a műszaki és agrár szakemberek számának gyarapodása jelzi. A Szocialista épités gazdasági eredményei szorosabbra fűzik az osztályok és társadalmi rétegek kapcsolatát és mind elismertebbé teszik a munkásosztály vezetését. A párt vezetése és a munkásosztály érdekeit kifejező politikája kiállta a próbát. Jól vizsgázott a munkás-paraszt szövetség is. Ezen keresztül megy végbe a szocialista nemzeti egység erősödése. Ez ab ban a bizalomban és cselekvésben is megmutatkozik, amelyet a gazdaságirányítás mai rendszerére történő áttéréssel, a szocialista demokrácia szélesedésével értünk el megyénkben. A fejlődés azonban uj ellentmondásokat is felszínre hozott. A politikai érdekazonosság ellenére anyagi és szociális érdekkülönbségek tapasztalhatók az egyes osztályok és rétegek között. Az anyagi és szociális kérdésekben gyakran még a csoport- és főleg az egyéni érdekek határozzák meg az emberek gondokodását, és cselekvesét. Az anyagi érdekeltség helyes elvének elfogadása mellett gyakori az anyagiasság, más oldalról viszont az egyenlősdisóg követelése jelentkezik. Fel kell figyelnünk arra is, hogy a munka elismerésében indokolatlanul lecsökkent az erkölcsi tényezőknek a jelentősége. Ezzel a felfogással szemben sem a pártszervezetek, sem a szakszervezetek nem léptek fel kellő következetességgel.