MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970

4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15

10 -44 Vitatkozni kell azokkal a véleményekkel, amelyek szerint úgymond - H a párt parasztpolitikát folytat, a sháttérbe szőrit ja a munkasérdekeket". Ezek az emberek nem számolnak azzal, ho a IX. kongresszus célkitűzése az volt, hogy növekedjék a tsz. parasztság személyes jövedelme, s ezáltal csökkenjenek a két alapvető osztály jövedelmének különbségei. Bz a cél megvalósult. Problémának tartjuk, hogy a két alapvető osztály tagjai gyakran nem ismerik egymás életét, helyzetének általános es sajátos elemeit. Politikai munkánkban ezeket jobban figyelembe kell vennünk. Mind több irányitó szervben dolgozó szerez egyetemi végzettséget, folyamatosan nő az értelmiségiek száma. Ebből táplálkozik egyesek téves szemlélete, mely szerint a politikai vezető szerep átcsúszik az értelmiség kezébe. Ezen tévhit terjesztői nem számolnak azzal, hogy a vezetők tekintélyes-része munkásból, dolgozó parasztból lett vezetővé, nem számolnak azzal sem, hogy az értelmiség is a munkásosztály politikáját valósitja meg. E téves nézetek türelmes cáfolásával együtt többet és intézményesebben kell tennünk azért, hogy a vezetésre alkalmas fizikai dolgozók nagyobb számban kapjanak helyet - ahog állásfoglalás tervezetünkben is * utalunk erre - a társadalmi, politikai vezető testületekben. Képzéssel és továbbképzéssel fel kell őket készíteni a különböző funkciók betöltésére. A széles politikai osztályszövetség keretében a legkülönbözőbb ideológiai és világnézeti felfogással találkozunk. Nem engedhetjük me^, hogy a marxista és antimarxista nézetek békés egymásmellett élését, következetesebben kell harcolnunk a felmerülő antima&xista nézetek ellen. Kedves Elvtársak! A szocialista módon élő és gondokodó ember felnevelése a szocializmus teljes felépítésének feltétele. Bz kétségtelenül hosszú folyamat. Az emberek többsége Somogyban is becsületesen dolgozik és elitéli a társadalom közerkölcse ellen vétőket. De nem talajtalan nálunk az ügyeskedő, futó, nyüzsgő kispolgár tipus, aki élősdi módon él. Az irányelvek vitái során szó esett egyik nagy gondunkról, a nagyarányú munkaerő vándorlásról. Ennek egyik őtea, hogy a vállalatok nagy része több anyagi eszközt fordit a munkaerő csábításra, mint saját sakgárdájának képzésére. Az anyagi okok mellett azonban föl kell figyelni a dolgozók munkahelyi közérzetének számos negativ tényezőjére is, hisz nem kevés szó esett ezekről az augusztusi ós szeptemberi taggyűléseken. Többen panaszolták az alsó és középszintó vezetők gorombaságát. Másutt hiányolták a jó szellemű közösséget. Okként wmlitettek az intrikát, a laza munkafegyelmet, a jogos birálat megtorlását, ami nem egyeseknél a munkaviszony megszüntetésével végződött. Igazuk van a bírálóknak abban, hogy a munkaerővándorlás divatbajöttével csökkent az üzemi töerzsgárda stabilitása.A vándorló munkások között nehezebb politikai munkát végezni, de nem jelentéktelen e jelenség termelést csökkentő hatása sem. A vándorlás csökkentése érdekében egyesek állami intézkedéseket sürgetnek. Szerintünk nagyon lényegesek az üzemek párt - szakszervezeti és gazdasági vezetőinek vállalaton belüli intézkedései, a szocialista elosztás elvének megfelelő bérpolitika megvalósítása, az anyagi érdekeltség és erkölcsi megbecsülés érvényesítése, a munkások jobb tájékoztatása, bevonásuk a munkásérdekeket szolgáló döntésekben. Az élet minden területén növelni kell azok tekintélyét és