MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970

4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15

'r- 11 többségüket azonban a pártértekezlet állásfoglalásaként javasoljuk megerősíteni. A kongresszusi dokumentumok vitájában - amelyben csaknem négyezer kommunista fejtette ki véleményét - szép számmal hangzottak el kritikai észrevételek, javaslatok, de nem voltak fenntartások. A birálók aehol sem vonták kétségbe a párt politikai vonalának helyességét. Uagyon sokan azt kérték a Központi Bizottságtól: szigorúbban követelje meg a kormányban és más fontos szervekben dolgozó kommunistáktól a határozatok következetes végrehajtását, legyen határozottabb, alaposabb az ellenőrzés. Nagyobb következetességet kértek a pártbizottságoktól, a tanácsoktól, az üzemek és az intézmények vezetőitől. Párttagságunk azt kivánja, gyorsabvan haladjunk előre a szocializmus épitésének útján, még hatékonyabban, eredményesebben érvényesüljön a part vezető szerepe. A véleménynyilvánitások azt tükrözik, hogyha feladatok értelmezésében nincs vita a Központi Bizottság és megyénk párttagsága között, a marxista-leninista ideológián alapuló akarati és cselekvési egység a korábbinál teljesebb. A megyei pártbizottság, Somogy csaknem^19 ezres párttagságának véleményét fejezi ki, amikor egyetért az irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzatban javasolt módositásokkal. ügy értékeli, hogy megalapozottak, a lehetőségekkel összhangban állóak a következő évek általános célkitűzései, s azok helyesen fejezik ki a munkásoknak, a parasztoknak és a társadalom valamennyi rétegének érdekeit. A megyei pártbizottság a somogyi kommunisták és pártonkivüliek kérését fejezi ki, amikor azt javasolja a kongresszusnak, hogy hagyja jóvá pártunk politikáját, erősitse meg az eddig követett irányvonalat. Tisztelt küldöttértekezlet! Megemlítenék néhány olyan kérdést, amely a kongresszusi irányelvek vitájában különösen nagy érdeklődést váltott ki. A szociálpolitikai kérdések között legtöbb szó esett a társadalombiztosítás egységesítéséről, az alacsony nyugdíjban és járadékban részesülők helyzetéről. Sok termelőszövetkezeti pártszervezetben kérték a tsz-tagok nyugdij-korhatárának a leszállítását. Ismeretes, hogy a munkasok és alkalmazottak 55, illetve 60, a tsz-tagok pedig 60, illetve 65 éves korukban válnak nyugdijjogosultakká. Sokan vannak, akik birálják ezt a megkülönböztetést és változtatást szeretnének. Hallottunk türelmetlen véleményeket is. Pártértekezleteink ugy foglaltak állást, hogy jelenleg nem tudják támogatni ezt a kérést. Ezzel megegyező álláspontot foglalt el a megyei pártbizottság is, es ennek a jóváhagyását kérjük a pártértekezlettől. Távlatokban feltétlenül helyeseljük az ipari és a termelőszövetkezeti nyugdijak egységesítését. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, s nem csupán elhatározás kérdése. Meg kell mondanunk, hogy pártunk, népi államunk eddig is sokat tett és tesz a jövőben is az idős emberekért. Szocialista társadalmunk nagy vivmánya a tsz-tagok nyugdíjrendszere. Amikor a tsz-tagok nyugdíjkorhatárát a kormány megállapította, több körülményt figyelembe vett, többek között az állam, a tsz-tagok és a