MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970

4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15

12 termelőszövetkezetek teherbiró képességét. Jelenleg ugyanis a tsz-ek és tsz-tagok feleannyi járulékot sem fizetnek az SZTK-nak, mint az ipari dolgozók, illetve vállalatok. Ha a nyugdíjkorhatárt leszállítanák, a hozzájárulás évente 1 1,2 milliárd forinttal növekedne. Ezt a többletkiadást népgazdaságunk jelenleg nem vállalhatja. Nem akarom leegyszerűsíteni, de népszerű nyelven szólva arról van szó: addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, A feladat tehát: tovább erositeni, szilárdítani szocialista gazdaságunkat, növelni a nemzeti jövedelmet, mert csak ezek után oldható meg e fontos szociálpolitikai kérdés. Párttagságunk csaknem mindenütt elismeréssel szólt az életszínvonalról és a szociálpolitika területén elért eredményekről. Ugyanakkor javasolta a pártértekezletnek, hogy továbbítsa a kormánynak azokat az igényeket, amelyek - a népgazdaság anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével - megoldásra várnak. Általános az a vélemény, hogy fokozott gondot kell fordítani a kisfizetésüek, a többgyermekes családok, valamint az alacsony nyugdíjban részesülők anyagi helyzetének javítására. Hangsúlyozottabban került szóba a pedagógusok fizetésének emelése, A termelőszövetkezeti párttaggyüléseken élesen birálták a rossz mezőgazdasági gép- és alkatrészellátást is. Egyetértünk azokkal, akik a megoldást sürgetik. Javasoljuk az illetékeseknek, hogy minél előbb alakítsanak ki korszerű géprendszereket az egyes növényféleségekhez. Tegyék lehetővé, hogy az üzemek hozzájuthassanak az igényeiknek megfelelő gépekhez. A taggyűlések és a pártértekezletek vitái alapján ismételten a közfigyelem előterébe kerültek a gyenge közgazdasági adottságú termelőszövetkezetek, amelyek nem tudják megfelelően hasznosítani a reform által biztositott lehetőségeket, E kérdés gazdasági és politikai jelentősége indokolja, hogy a megoldást országosan és helyileg továbbra is napirenden tartsuk. Sok taggyűlésen szóltak a különböző munkahelyeken tapasztalható fegyelmezetlenségekről, a nagyfokú munkaerővándorlásról. A felszólalók közül többen sürgették a munkaerővándorlás megszüntetését, a törzsgárda nagyobb megbecsülését, az anyagi és az erkölcsi ösztönzők hatékonyabb alkalmazását, a szociális helyzet, a munkakörülmények, a vezetők és a beosztottak közötti viszony javítását, az őszinte, nyilt munkahelyi légkör megteremtését, A bírálat jogos, mert a társadalom számára sok kár származik a tömeges munkaerő-vándorlásból. Tisztában kell lenni azzal, hog^y annak megszüntetése nemcsak adminisztratív jellegű kérdés, Nem szabad szem elől téveszteni: ahhoz, hogy a munkafegyelem egy-egy vállalaton vagy üzemen belül megfelelő legyen, nem minden esetben kell kormányrendeletre vagy miniszteri utasitásra várni.