Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)
Az iratok
Az iratok A Hatóság hivatalos levéltári fondtörzsszáma a HR-DARI-0046. Jóllehet ez az intézmény csak a dualizmus évtizedeiben tevékenykedett, a fondban találtunk működési a működési ideje előtt és után keletkezett iratokat. Ezek szélső éveit (1854, 1922) jelezzük jegyzékünk címében. A Tengerészeti Hatóság, e különleges státusú hivatal iratai jelentős forrásértékkel bírnak. Ebben a fondban rendkívül sok társadalom- és politikatörténeti, oktatással, nemzetiségi villongásokkal, ki- és visszavándorlással, a város építésével, a hivatal működésével stb. kapcsolatos olyan forrás van, amely Fiume (Rijeka), Magyarország és Horvátország dualista korszakát kutató történetírás számára ma még jórészt ismeretlen. A Hatóság anyagát rendszerezve rajzolódott ki a szemünk előtt az a hatalmas munka, amelynek eredményeként kiépült a fiumei (Rijeka) kikötő, ahogy sorra emelkedtek a tengerparti palotasor épületei. A kikötő építésével összefüggő jelentésekben, versenytárgyalási jegyzőkönyvekben, költségvetésekben, az építési naplókban, a színes terv- és helyszínrajzokkal, valamint a térképekkel gazdagon illusztrált tervdokumentációkban követhetjük nyomon az I. világháborúig folytatott építkezéseket, a kikötő-bővítési programok megvalósulását, a feltöltési munkát, a dokkok elkészítését, az iparvágányok fektetését. Az 1870-es évek első felében készítették elő a naszádkikötő és a vasúti pályaudvar építését. A naszádkikötő építési dokumentációi is - a színes terv-, helyszín-, továbbá szelvényrajzokkal együtt - kutatók rendelkezésére állnak. Az iratok és a mellékletüket képező rajzok segítségével látjuk, s nemcsak virtuálisan, a Baross kikötőben az 1890 és 1912 között zajlott munkálatokat is: a fakikötő megszületését. A fiumei (Rijeka) Punto Franco kikötő létesítményei, a MÁV tárház, a tűzoltólaktanya, a raktárakhoz vezető vágányok és vízvezetékek, helyszínrajzai, főközlekedési út újrakövezése tervei szintúgy gazdag forrásai az 1898-1912 közti éveknek. A szinte hiánytalanul megmaradt dokumentációnak köszönhetően „látjuk” a gátak és a rakpartok épülését, pl. a Mária Valéria mólóét 1890-1893-ban. Gazdag tervdokumentációjának köszönhetően tudjuk, hogy mozgalmas élet folyt a mólón. E műtárgyat 1908-1914 bővítették és meghosszabbították. Még móló kövezésének tervrajzai is fennmaradtak, csakúgy, mint a végében emelt világító berendezés helyszínrajza. A Rudolf móló műszaki átadása 1887-ben történt meg. A műtárgy, illetve későbbi bővítésének tervrajzai is megtalálhatók. Műszaki leírásokkal és mellékletekkel gazdagon illusztráltak Stefánia rakpart átalakításának, Mária Valéria móló építésének és kikövezésének, a Zichy móló átalakításának, valamint az Adamich móló felújításának forrásait őrző levéltári iratcsomók. 22
