Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)

Az iratok

Egy-egy partszakasz feltöltési és a kikötők mélyítési munkáinak tervrajzait, helyszínrajzait, költségvetéseit ugyanúgy megtaláljuk ebben az irategyüttesben, mint a vasúti pályaudvar, az olajfinomító, valamint kikötői utak építésének és folyamatos bővítésének hasonló forrásait. A Bergudi előtti tengerszakaszon 1891-1892 között végezték talajfúrást. Számtalan terv- és helyszínrajzon, illetve néhány fotón követhetjük, vizuálisan is, nyomon a hajóépítő telep megszületését: a terület feltöltését, az üszódokk medencéjének építését, a hajócsúszdák elkészültét. Ma is Deltának hívják azt a területet Rijekában, ami szintén fel töltés eredményeképpen született meg. Ez történt a Brajdica városrész előtt is. E földrabon kapott helyetet a vasút, a fatelep, később pedig a konzervgyár.

Párhuzamosan a kikötőépítéssel egyre-másra emelkedtek a raktárépületek is az 1870-es esztendők végétől. Több raktár tervrajza és elhelyezkedését mutató térkép is megőrződött. A fiumei (Rijeka) kikötőn keresztül jelentős kávé-, kakaó- és borforgalom bonyolódott a dualizmus évtizedeiben. Nem véleden, hogy több „kávétár- hábor- és kakaóraktár építésének ügyét, dokumentációját őrzik a polcokon.

A város gazdasági fejlődésének természetesen szerves részét képezte az ipari fejlődés is. Időközben megkezdte működését a Fiumei Kőolaj-finomító Rt. Épületei javítási és a gyár bővítésének dokumentációi és grafikus forrásai szintén hozzáférhetőek. A dohánygyár, a kakaó- és csokoládégyár, Lazarus József vasipari gyártelepének építésének a Magyar Kereskedelmi Társaság kávéhántoló üzemének dokumentációit ugyanúgy megtalálhatjuk a rijekai levéltárban, mint a Danubius Fiajó- és Gépgyár Rt. bővítéséét.

Az iratok között természetesen találunk írott és rajzolt kútfőket Tengerészeti Hatóság régi épületeinek javításával és a kormányzósági palota részleges felújításával kapcsolatban is. A Tengerészeti Hatóság új épülete a század utolsó esztendeiben készült el, s a kikötőben áll. Megtaláljuk a Tengerészeti Akadémia új épületéhez kapcsolódó építési költségvetéseket, árajánlatokat, a Nautica építési telkének térképeit, helyszínrajzait, szinte a teljes építési dokumentációt, beleértve vas- és fabútorzatának rajzait is. De olyan létesítmények mérnöki iratai is átmentek a kezünkön, mint a M. Kir. Pénzügyigazgatóságé, a pénzügyőri laktanyáé, a fiumei (Rijeka) vámházé, az adóhivatalé, a börtöné, a Posta és Távirdáé, a Fiumei Állami Felsőkereskedelmi, Polgári és Elemi Iskoláé, a Hajógépészeti Szakiskoláé, a MÁV altiszti lakóházaké, továbbá a Punto Franco-i postahivatalé és vámépületeké. Az iratcsomók rejtenek magukban olyan tervrajzokat, amelyek jegypénztár épületeket vagy éppen az Austro-Croata Hajózási Társaság menetjegyet árusító pavilonját ábrázolják.

Több doboznyi irat foglakozik 1890-től a gázlámpás világítás helyett bevezetett elektromos világítás vagy a raktárak villamosítása kérdésével. A MÁV a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, valamint a bécsi Internationale Elektizitäts Gesellschaft között 1891-ben jött létre, a vasúti épületek villamosítására vonatkozó szerződés.

23