Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

város és a megye érdekében, a múltban tett zsidó érdemekre hivatkozva - kérte a gettósítás napjaiban az izraeliták humánusabb elhelyezését. 229 Âz idős festőnek, Kunffy Lajosnak is ebben a helyzetben kellett kérvényeznie Szathmáry főispántól, hogy az mentesítse őt a gettóba költözéstől. 230 A megye déli határmenti járásaiból a Gestapo utasítására már márciusban összeszedték a zsidókat, kiket a többiek május-júliusban követtek a tabi és kaposvári - Kaposváry György polgármester ellenállása folytán később felállított - gettó­ba, 231 mely július elején ki is ürült. 232 A zsidók elhurcolását követően a bujkáló embereket a razziák során és a feljelentők segítségével igyekeztek a hatóságok összeszedni. 233 A hatalomátvételt követően Szálasi Ferenc azonnal hozzálátott a meglehetősen zavaros formában vázolt hungarista államának kiépítéséhez. 234 A nyilas helyi közigazgatás - az annak minden szintjén jelenlévő pártmegbízottak ellenőrzése mellett - a tervek szerint megye-, falu- és községszékek szerint tagozódott volna. 23 ' ,A hadihelyzetre való tekintettel a kormányszékek helyett a hadműveleti terület maradt a közigazgatás alapja, mivel a német katonai vezetés a rendszeren keresztül vonta közvetlen fennhatósága alá a magyar területeket". 236 A területi kormánybiztosok, ezen területek polgári vezetői, Endre László alá voltak rendelve. A hadműveleti kormánybiztosok a/. 1500/1944. M.E. számú rendelettel a főispánok (ill. a főpolgármester) lettek. 23 ' A „Boldogok, akik üldöztetést szenvedtek az igazságért..." című 25 * cikkel megadva a kormányzás alaphangját, a megyében is átvette a hatalmat a Hungarista Mozgalom. 2 Az 1944 szeptemberében hadműveleti területté vált Somogyban november 6-án, a Honvéd Közigazgatási és Gazdasági Parancsnokság élére kinevezett Vida Gyula, címzetes vezérőr­nagy által, különleges, részben katonai közigazgatás vette kezdetét. 240 AIV. Honvéd Hadtest Hadműveleti Kormánybiztosa - hivatkozva az 1500/1944. ME számú rendeletre - felmen­tette a korábban már nyugdíjazását kérő Stephaich alispánt hivatalából. 241 Helyette Vígh Imre főispán Siposs Györgyöt, korábbi árvaszéki elnököt nevezte ki alispánnak. 242 Az ál­tala felmentett Kaposváry György helyett pedig Tóth János lett Kaposvár polgármestere. 243 A „nemzetvezető"-től Vígh a főispáni teendők mellett megkapta a megye hadműveleti kormánybiztosi feladatait. Vígh, beosztása elfogadásakor kijelentette, hogy „minden olyan megmozdulást már csírájában elfojt, melynek célja a magyar egység bomlasztása. Az ilyen megmozdulást nemcsak elfojtom, de kérlelhetetlenül meg is torlom. Aki államellenes cse­lekményt követ el, arra felkoncolás vár, legyen az bárki és bárhová is tartozzon." 2 ' 1 A megyét elözönlő menekültek által is fokozódó zűrzavar azonban erősebbnek bizonyaik. A novem­ber 16-i „Új-Somogy"-nak Siposs György alispán úgy nyilatkozott, hogy „sem Somogy vármegye, sem pedig Kaposvár kiürítése nem időszerű". 24 ' Két héttel később, egy nappal a Vígh főispán kemény kijelentéseinek megjelenése után - elrendelték Kaposvár önkéntes kiürítését. 246 Az evakuálást illetően ugyan egy minden részleteiben kidolgozott intézkedési terv készült, 247 ennek ellenére a november 29-én, az indulás napján a közrend felbomlott és fosztogatássá szélesült. 218 A város vezetői pedig ezt kihasználva „véghatározatban" rög­zítették a háborús közigazgatáshoz szükséges forgótőke biztosítását, s erre 2 millió pengőt vettek fel a város pénzintézeteitől. 2 ' 9 A csonka megye közigazgatási hivatalai előbb Sümeg­re, majd pedig Nagykanizsára települtek át. Ezt a tevékenységet megőrző vékony iktató­könyvből kirajzolódó kép meglehetősen apokaliptikus volt. 2 ' 0 A menekülést mind a ki­települő, mind pedig a községekben élő helyi lakosság is rendkívüli mértékben megszen­vedte. A folyamatos harci tevékenység közepette összezsúfolt emberek, a fosztogatások, a megmaradt élelem és takarmány felélése, a katonai kényszermunkák, valamint a nyilas „közigazgatás" és atrocitások, az amúgy sem túl népszerű 251 Nyilaskeresztes Párt tevékeny­sége csak fokozták az anarchiát és mindebből adódóan a lakosság ellenszenvét. 2 ' 2 A megye nyilas közigazgatási története 1945- március 31-ig tartott...

Next

/
Thumbnails
Contents