Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)
Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-
város és a megye érdekében, a múltban tett zsidó érdemekre hivatkozva - kérte a gettósítás napjaiban az izraeliták humánusabb elhelyezését. 229 Âz idős festőnek, Kunffy Lajosnak is ebben a helyzetben kellett kérvényeznie Szathmáry főispántól, hogy az mentesítse őt a gettóba költözéstől. 230 A megye déli határmenti járásaiból a Gestapo utasítására már márciusban összeszedték a zsidókat, kiket a többiek május-júliusban követtek a tabi és kaposvári - Kaposváry György polgármester ellenállása folytán később felállított - gettóba, 231 mely július elején ki is ürült. 232 A zsidók elhurcolását követően a bujkáló embereket a razziák során és a feljelentők segítségével igyekeztek a hatóságok összeszedni. 233 A hatalomátvételt követően Szálasi Ferenc azonnal hozzálátott a meglehetősen zavaros formában vázolt hungarista államának kiépítéséhez. 234 A nyilas helyi közigazgatás - az annak minden szintjén jelenlévő pártmegbízottak ellenőrzése mellett - a tervek szerint megye-, falu- és községszékek szerint tagozódott volna. 23 ' ,A hadihelyzetre való tekintettel a kormányszékek helyett a hadműveleti terület maradt a közigazgatás alapja, mivel a német katonai vezetés a rendszeren keresztül vonta közvetlen fennhatósága alá a magyar területeket". 236 A területi kormánybiztosok, ezen területek polgári vezetői, Endre László alá voltak rendelve. A hadműveleti kormánybiztosok a/. 1500/1944. M.E. számú rendelettel a főispánok (ill. a főpolgármester) lettek. 23 ' A „Boldogok, akik üldöztetést szenvedtek az igazságért..." című 25 * cikkel megadva a kormányzás alaphangját, a megyében is átvette a hatalmat a Hungarista Mozgalom. 2 Az 1944 szeptemberében hadműveleti területté vált Somogyban november 6-án, a Honvéd Közigazgatási és Gazdasági Parancsnokság élére kinevezett Vida Gyula, címzetes vezérőrnagy által, különleges, részben katonai közigazgatás vette kezdetét. 240 AIV. Honvéd Hadtest Hadműveleti Kormánybiztosa - hivatkozva az 1500/1944. ME számú rendeletre - felmentette a korábban már nyugdíjazását kérő Stephaich alispánt hivatalából. 241 Helyette Vígh Imre főispán Siposs Györgyöt, korábbi árvaszéki elnököt nevezte ki alispánnak. 242 Az általa felmentett Kaposváry György helyett pedig Tóth János lett Kaposvár polgármestere. 243 A „nemzetvezető"-től Vígh a főispáni teendők mellett megkapta a megye hadműveleti kormánybiztosi feladatait. Vígh, beosztása elfogadásakor kijelentette, hogy „minden olyan megmozdulást már csírájában elfojt, melynek célja a magyar egység bomlasztása. Az ilyen megmozdulást nemcsak elfojtom, de kérlelhetetlenül meg is torlom. Aki államellenes cselekményt követ el, arra felkoncolás vár, legyen az bárki és bárhová is tartozzon." 2 ' 1 A megyét elözönlő menekültek által is fokozódó zűrzavar azonban erősebbnek bizonyaik. A november 16-i „Új-Somogy"-nak Siposs György alispán úgy nyilatkozott, hogy „sem Somogy vármegye, sem pedig Kaposvár kiürítése nem időszerű". 24 ' Két héttel később, egy nappal a Vígh főispán kemény kijelentéseinek megjelenése után - elrendelték Kaposvár önkéntes kiürítését. 246 Az evakuálást illetően ugyan egy minden részleteiben kidolgozott intézkedési terv készült, 247 ennek ellenére a november 29-én, az indulás napján a közrend felbomlott és fosztogatássá szélesült. 218 A város vezetői pedig ezt kihasználva „véghatározatban" rögzítették a háborús közigazgatáshoz szükséges forgótőke biztosítását, s erre 2 millió pengőt vettek fel a város pénzintézeteitől. 2 ' 9 A csonka megye közigazgatási hivatalai előbb Sümegre, majd pedig Nagykanizsára települtek át. Ezt a tevékenységet megőrző vékony iktatókönyvből kirajzolódó kép meglehetősen apokaliptikus volt. 2 ' 0 A menekülést mind a kitelepülő, mind pedig a községekben élő helyi lakosság is rendkívüli mértékben megszenvedte. A folyamatos harci tevékenység közepette összezsúfolt emberek, a fosztogatások, a megmaradt élelem és takarmány felélése, a katonai kényszermunkák, valamint a nyilas „közigazgatás" és atrocitások, az amúgy sem túl népszerű 251 Nyilaskeresztes Párt tevékenysége csak fokozták az anarchiát és mindebből adódóan a lakosság ellenszenvét. 2 ' 2 A megye nyilas közigazgatási története 1945- március 31-ig tartott...