Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

A háború Somogy megyében Közvetlenül a háborút a megye már a front megérkezése előtt is megtapasztalhatta, ugyanis a katonai események - egy majdan külön tanulmányban részletezendő - légi tevékenység formájában 1944 decemberénél jóval korábban érzékelhetővé váltak. Az országot - minden valószínűség szerint

253 szovjet gépekről - 1941. június 26-án Kassa, Munkács és Rahó térségében érte az első légitámadás. A Szovjetunió 1942 nyarán és őszén egy „politikai" bombázássorozatot hajtott végre.

254 Egyik ilyen alkalommal, szeptember 10-én élte át a város az első „komoly próbát".

255 Az ezt követő néhány napban több szovjet kötelék repült át a megye felett. Balatonújhely közelében egy bombát, illetve más községek környékén pedig ejtőernyős gyújtópalackokat dobtak le az orosz gépek. Somogyot azonban 1944 tavaszáig nem érte rendszeres támadás. Miután, főleg 1943 őszétől, a szövetséges légierők gépei déli irányból, ausztriai és németországi célpontok felé igyekezve, többször átrepültek a megye légterén, 1941 augusztusától Somogyban aktívabb polgári légioltalmi tevékenységet kellett folytatni. Az amerikai hadvezetés már 1942 őszén hozzálátott a majdani magyarországi bombázásokhoz szükséges adatok összegyűjtéséhez.

256 A szövetségesek az ország bombázását ennek ellenére csak 1943-ban kezdték komolyan fontolgatni. A közismert okok között az is szerepelt, hogy-1943 november második felében - az előzetes titkos megállapodások ellenére - magyar csapatok keltek át Barcsnál a Dráván, és megtámadták a jugoszláv partizánokat.

25 Nos, 1941 óta Barcs térségében - félve az esetleges atrocitásoktól - nagy' számban jöttek át magyar területre a horvátországi magyarok."

58 1943-ban pedig már kifejezetten a horvát partizánok miatt menekültek át a Dráván.

259 A tanúk által elmesélt fosztogatások és kivégzések elől szaladva február közepétől májusig 1394-en lépték át a határt.-60 A főispánhoz befutó jelentések szerint 1943. április 30-tól decemberig a partizánok közvetlenül a magyar határ mellett vagy annak körzetében harcoltak az usztasák és a német hadsereg ellen. Április 30-án a partizánok már a barcsi híd horvát hídfőjét támadták.

261 A zákányi csendőrőrs tájékoztatója szerint augusztusban egy 36 főből álló partizáncsapat a zalai Muraszentmária és Alsódomború körzetében - akkor - magyar területre jöttek át, s az itt kirobbant tűzharcban egy magyar határvadász őrmestert megöltek.

262 Október 14-én pedig a Vízvárhoz tartozó Spinc pusztán a partizánok házkutatást(l) tartottak. Egy SO fős csapat 17-én ugyanitt ismét átlépte az ország határát. Az ekkor kitört tűzharcban a magyar határőrök a partizánok parancsnokát is lelőtték.

263 Ezek után, 1943. november 10-én egy „honvédszázad hídfőalkotás végett Gyelekovec határáig vonult előre Horvátországban... A század... felsőbb parancsra még aznap 19 órára ki is vonult Horvátországból. Góla és Gotalovó községekbe a mi katonaságunk nem vonult be."

2 4 A magyarországi bombázások megkezdését a szövetségesek - katonai okokból -1944 elejétől tartották szükségesnek,

265 Az első pusztító, 1944. április 3-i budapesti hadászati bombázástól kezdődően rendszeressé váltak a Magyarországot ért légitámadások, s ezek a Vörös Hadsereg megérkezéséig tartottak.

266 Somogy megyét 1944. április 12-én, Somogyszentpál térségében érte az első bombatámadás, melynek során 30 bomba hullott a földre.

26 Kaposvár október 14-én élte át a századik légiriadóját.

268 A várost 1944. június 30-án - egy légiharc következtében - érte az első bombatámadás, mikoris a megyeszékhelyre ledobott 18 bomba 14 embert ölt meg.

269 A második támadást október 15-én hajtották végre a város ellen.

270 Mintegy a nyilas közigazgatás kitelepülésének záróakkordjaként a menekülés közben, november 26-án angolszász repülők támadták Kaposvárt.

2 1 Az 1945 tavaszáig tartó bombázások során - az 1946-os „gyorsfelvétel" szerint a megye 71 települését érte a háború alatt légitámadás."

7

" A szárazföldi harcok csak a 3. l'krán Front november végi dunai átkelése után kezdődtek meg. A széles és mély dunai hídfő kínálta lehetőségek kedvező feltételeket teremtettek a Nagykanizsa és Székesfehérvár felé történő támadáshoz.

2

"

3 A német