Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

kerültek a lengyelek, akik nemcsak a táborokban éltek, hanem a magánházaknál is. Köztudott, hogy Európa egyetlen lengyel gimnáziumát (és elemi iskoláját) közvetlenül a belügyminiszteri jóváhagyás után, 1940. szeptember közepén Balatonbogláron nyitották meg.

16 Balatonboglár fogadta be a franciákat is, akik szintén az egész országra kiterjedő mozgásszabadsággal rendelkeztek.

168 A két nemzet menekültjeinek befogadását természetesen nemcsak a magyar közvélemény szimpátiája, és a hagyományos lengyelbarátság tette gyorssá, hanem az érintett települések gazdasági érdekei is. A szállásért lakbért fizettek, a helyi élelmiszert a helyi kereskedőktől, ill. a termelőktől vásárolták, a táborok vezetői, felügyelői és orvosai fizetést kaptak. Az égető munkaerőhiányon is enyhítettek azzal, hogy a megélhetésükért munkába álltak.

169 A lengyelekkel és a franciákkal való különleges bánásmód miatt a németek állandóan tiltakoztak. Annak ellenére, hogy sem a lengyelek, sem pedig a franciák nem titkolták németellenességüket (befolyásolva ezzel a magyarok hangulatát is), a magyar kormányszervek, a HM 21. osztálya (Baló Zoltán ezredes) és a BM EX. osztálya (Antall József miniszteri tanácsos) az ország német megszállásáig rendszeres és intézményesített kapcsolatokat tartottak fenn velük, sőt az 1943. július 14-én Bogláron megtartott francia katonai dísszemlén az érintett osztályok vezetői még meg is jelentek.

170 A megye politikai légköréről és az emberek hangulatáról - kellő fenntartásokkal sokat tudhatunk meg a már több ízben idézett MÉP havi jelentésekből. A kormánypárt megyei titkára által a főispán számára összeállított beszámolók 8-9 kérdőpontjából 4-5 kifejezetten a hangulattal foglalkozott. 1941-42-ben a MÉP-funkcionárius a meglátogatott községek hangulatát még jónak ítélte meg. A kedélyeket azonban károsan befolyásolták a hiánycikkek és az alacsony lisztfejadagok. A zsidóbirtok kisajátításának és ezzel összefüggésben a házhelyigénylések kérdése (1942. XV. tc. ) is folyamatosan foglalkoztatta a falvak lakosságát. Visszatérő problémaként jelentkezett - a már ismertetett - hadisegélyvita is.

1 1 A doni katasztrófa után az általános hangulatban érzékelhető változás állott be. Az emberek sokat beszéltek a szovjet frontról érkezett hírekről. Ezzel együtt a közellátási gondok is megsokasodtak. A községek polgárai ezért egyre jobban „fertőződnek az angol és a moszkvai rádió hírei" által, mert „mióta vidékünkben a villanyi bevezették, a parasztemberek rengeteg jé) minőségű rádiót vásároltak, mellyel sajnos - a tilalmak dacára minden londoni és moszkvai hírt fognak. Kiszállásaim alkalmával a fenti négy községben (Szentgáloskér, Ráksi, Somogyszil, Gadács) az összegyűltek előtt kijelentettem, hogy hazafiatlan a cselekedetük, ha a rémhíreket hallgatják és különösen azzal dicsekedve, továbbadják. Vigyázzanak egymásra, ez ma kötelességük, s a megrögzötteket pedig nekem azonnal jelentsék."

1 2 Az „Új-Somogy"-ban februárban két egy-mást követő napon is megjelent egy-egy vezércikk a január 12-iki szovjet támadásról, melyekben részben elismerték az áttörést is, és a veszteségeket is. Mindenesetre érdekesek együtt ezen a cikkek és a melléjük tördelt tudósítások címei. Az első, február 3-i vezércikk „Ez az igazság" címet kapta, a mellette lévő MTI-jelentések pedig a „Sztálingrád északi részéből már nem jelentkezik a német rádió", „A brit 8. hadsereg abbahagyta a német és olasz erők támadását", „A finn államelnök a győzelemről nyilatkozott" és „Gandhi egészségi állapota állandóan rosszabbodik" címek, mintha azt engedték volna az olvasóval sejtetni, hogy még sem „ez az igazság". A február 4-i lapban úgy tűnt, szemantikai változás állott be: a vezércikk mellett („Mi van a 2. magyar hadseregnél? Mi a valóság az ellenséges propaganda hazugságaival szemben?") ugyanis már más címkörnyezetet találhatunk (, A keleti harctéren tomboló téli csata túljutott hevességének tetőpontján. A honvédcsapatok hadműveletei körzetében nincsenek jelentősebb ellenségeskedések", ,A Donyec és Voronyezs vidékén bevált a mozgórendszer").

173 Az urivi áttörés hírének megérkezése után MÉP-jelentések első pontjaiban az általános hangulat minősítésére használt „jó" jelző helyett vagy a „tűrhető" vagy a „kielégítő"