Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

minősítések kerültek, kiegészítve az „itt-ott hanyatlik" megjegyzéssel. A községek lakóit elkeseredéssel töltötte el a mind nagyobb méretű közellátási hiány, és egyre „türelmetlenebbül" viselték a Jurcsek-féle beszolgáltatási szisztémát. A válságos időkre és helyzetekre jellemző zsidóellenes propaganda - a zsidó birtokok sorsát illetően - szintén feszültté tette az embereket. A következő jelentésrészlet nemcsak a kialakult közhangulatot, hanem a kormánypárt sok tisztségviselője által működésbe hozott bűnbakmechanizmust az akkori korra jellemző frazeológiát, a ,.nemzetellenes"-t, a zsidózást és kommunistázást mutatja: „Hiába igyekszem ezt a hangulatot a háborús állapot hangoztatásával a türelmes, áldozatos magatartás és a jobb jövőbe vetett hit és hazafias kitartás említésével lecsökkenteni. Itt-ott alig lehet őket meggyőzni, úgy hogy Nagydobsza községben az értekezleten forradalmi hangulatot lehetett észlelni. Bíró István kiválé) pártvezérünk útközben, amikor a vasútállomásig kísért, azt a kijelentést tette, hogy a község lakosságának 50%-a bármely pillanatban a kommunistákhoz csatlakozna... Nagyon kell vigyázni és tisztelettel javaslom, hogy a kormány sürgősen - amíg nem késő - szervezze meg a belbiztonság érdekében a nemzetőri alakulatokat, hogy ahol esetleg szükséges, csírájában, azonnal fojtsák el az ilyen nemzetellenes forrongást. Nem sikerült kikutatnom, de egy ember azt a kijelentést tette, hogy Sztálin uralma alatt nem volna rosszabb helyzete. Valószínű, hogy ez a kijelentés elhangzott... Ezek az esetek és temérdek más eset igazolják a múlt bűneit, amikor nem fordítottak nagy súlyt a nemzetnevelésre, az emberek tömege, mint az állatok, nőttek fel. elhanyagolva, nyomorban, ínségben, minden hazafias érzéstől mentesen, így használhatták fel őket a kommunisták saját céljaik elérésére és így használják fel őket a zsidók ma is, hogy a magyar nemzetet sírba vigyék".

1 1 A beszolgáltatások, a mind több, csak jegyre kapható, egyre drágább s fejadagban megállapított árucikkek számának emelkedése és a frontról érkező hírek hatására az emberek már elvesztették bizalmukat a háború győzelmes befejezésében, s olyan híresztelések is szárnyra kaptak, hogy a németek visszavonulása miatt Magyarországon is általános mozgcxsítás les/. Az angol és orosz adókat mind többen hallgatták.

1 5 Az 1939 márciusában alakult Magyar Élet Pártja megyei tisztségviselőinek egyik állandó feladata volt a vidéki pártszervezeti élet figyelemmel kísérése. A megyét rendszeresen bejárva mindig elégedetten szóltak erről a kérdésről.

1 1943 áprilisában a jelentést készítők a csurgói és a marcali választé)kerületeket úgy jellemezték, hogy ott a párt tagjainak hűsége szilárd. A jelentés szerint azt tartották a pártvezetőségek a legfontosabb feladatuknak, hogy a helyi pánszervezetek vezetőinek a községek életében irányító szerepe legyen.

1 Ezért is értékelték úgy a megye pártvezetői 1942-ben a Hácson lezajlott esedékes bíró- és elöljáró-választást, hogy az a maga „egyhangúságával", egységes állásfoglalásával mind politikai, mind pedig „nemzeti szempontból" kimagaslóan jó eredményt hozott a MÉP-nek. ' 8 1944 elején pedig nem kis megelégedettséggel nyugtázták, hogy „pártvezetőink és titkáraink a legtöbb községben más pozíciót is betöltenek pl. OKI I, tejszövetkezet, Hangya igazgatóságaiban, itt az emberekkel állandóan érintkezve a közvéleményt helyesen irányítják."

179 A közhangulat háború miatti feszültségét egyfelől úgy igyekeztek csökkenteni, hogy megszűrték a Szovjetunióból érkező információkat,

180 másfelől az egész országban, s így Somogyban is hozzáfogtak a bajtársi szolgálat kiépítéséhez. AMÉP-hangulatjelentések folyamatosan figyelték más politikai csoportosulások megyebeli tevékenységét is. Általában minden ellenzéki párt megalakulását igyekeztek megakadályozni. Mindezen túl különös figyelmet szenteltek a Parasztszövetségnek és meglehetős ellenszenvvel szóltak a Nyilaskeresztes Pártról és Imrédy Magyar Megújulás Pártjáról.

181 A Kállay-politika kudarcát betetőző német megszállás után azonban hamar megtalálták a MÉP és az MMP közti összekötő utat, ahogy ezt Tényi Kálmán „a mai helyzetet ismertető" beszédében elmagyarázta. A Magyar Megújulás Pártja somogyi helyettes vezetője - a kaposvári rendőrkapitányság jelentése szerint - az 1944. március 28-i népgyűlésen kifejtette: ,A magyarság döbbent