Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)
Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-
munka alappilléreit képezi az ősi keresztény szellem, alkotmányos út és a törvény és a politikai erkölcs íratlan szabályaihoz igazodó eszközök. Ezt a munkát magyaros lendülettel és megalkuvást nem tűrő akarattal el fogjuk végezni." 154 A közigazgatással kapcsolatban is meg voltak az új főispán elképzelései: ,A köztisztviselőnek a törvény szigorú betűjét csak a konok ellenséggel kell éreztetni, (sic!) A betű az holt, annak életet és tartalmat a nemes gondolkodás, és a kötelesség hasznos teljesítése adhat. Ebből folyik, hogy minden tisztviselőnek azt kell szem előtt tartani, hogy ő a közösség egyik szolgája s közérdeket kell védenie." l55 A vármegye főjegyzőjét az új kormány lépései bizakodással töltötték el, mert meg volt győződve „arról, hogy ahogyan már egyszer a zsidóság és bérencei által kirobbantott forradalom nemzetünket a züllés és megsemmisülés lejtőjére sodorta, úgy most is csak a bátor és vitéz kiállás, az adott szó szentsége fogja megtartani régi dicsőségünket, nagyságunkat és szabadságunkat... Örömmel üdvözlöm méltóságodat, ki annak a nagy feladatnak megvalósítása érdekében kapta megbízatását, hogy távolítson el mindent, ami a nemzetmentő munka útjában áll, hogy gyűjtse maga köré azokat a keménygerincű, meggyőződésüket nyíltan megvalló, önzetlen gondolkodású tagjait a vármegyének, akik meggyőződésükért harcolni tudnak és akarnak, hogy kiseperje a társadalmi osztályokat megkülönböztető rendszert..." 150 A távollévő Imrédy Béla levelében - melyet Incze Antal országgyűlési képviselő olvasott fel „a diadalmas magyar megújulás jegyében, a történelmi rendszerváltozás" ünnepét köszöntötte. 157 A német bevonulás után Magyarországon a 3180/1944. M.E.sz. rendelettel megszüntették az önkormányzati testületek működését. A megye utolsó törvényhatósági közgyűlését május 1-én tartották. Ezen már nem volt jelen sem a főispán, aki már benyújtotta lemondását, sem pedig az alispán. A „... gerincességéről ismert angol orientációjú Stephaich Pál alispán", 158 aki legalább ennyire közismert volt németellenességéről is, látva az egyre inkább totálissá váló jobboldali államhatalmat, német bevonuláskor betegszabadságra ment, 159 s augusztusban nyugdíjba vonult. 1 0 1944 decemberében azonban Stephaich a megye keleti részében ismét alispánként dolgozott. 161 1945-ben Anti Ödön, a Magyar Zsidók Központi Tanácsa Somogy megyei szervezet társelnöke az MKP indítványára felmenteni szándékolt alispánt így jellemezte. „... alispánsága alatt annyit tett szociális téren, hogy összes elődjei sem produkáltak ennyit. Feltétlen szociális gondolkodású ember, akinek ajtaja a szegények előtt mindig nyitva állott, mindig mindenkit meghallgatott, és akin tudott, segített. A zsidótörvények elrendelése után akkor, amikor más vármegyékben tömegesen annyi embert internáltak, ő nem engedte üldözésből a zsidókat internáltatni, sőt, több főszolgabíró által elrendelt internálást megváltoztatott és több zsidóellenes rendelkezést egyenesen szabotált." 162 1944. szeptember elején a belügyminiszter Kaposvárt és Somogy több járását is hadműveleti területté nyilvánította, és a megye kormánybiztosává Csitáry Ervin, volt Fejér vármegyei főispánt nevezte ki. 163 Néhány nappal később Szathmáry főispán - a megindult menekülést tapasztalva - körrendeletben tiltotta meg, hogy a köztisztviselők - amíg állomáshelyüket közvetlen ellenséges megszállás nem fenyegeti - elhagyják azt. 164 A főispánt nyilván ugyanez a szándék vezette, amikor korlátozta a teherkocsik bútorszállításra történő felhasználását. 165 A második világháború harmadik hetének történései között jelentkezett - erőteljes politikai töltéssel - a lengyel menekültek kérdése. Később pedig, 1942-ben a francia katonai menekültek, fogadása bírt hasonló politikai jelentőséggel. A lengyelek szeptember 15-én érkeztek a megyébe, s ettől kezdve a menekülteknek - a közigazgatási iratok tanúsága szerint - folyamatos és körültekintő hivatalos gondoskodásban volt részük, s főleg szeptember 24-e után, mikor befogadásukhoz a magyar kormány hivatalosan is hozzájárult. 166 Somogyban az országos átlagot is meghaladóan jó elhelyezési körülmények közé